Erős érdekvédelem kell

Nemesócsán augusztustól üzemel a korszerű svéd technológián alapuló fejőberendezésSomogyi Tibor felvételeAz ország 35 legnagyobb tejtermelője ez év szeptember 30-án hozta létre a 11 tagú előkészítő testületet, amelynek Lelkes Péter, a lakszakállasi szövetkezet elnöke is tagja. A szövetség alakuló ülésére várhatóan november végéig sor kerül. Az elképzelések szerint az egyes termelők regionális szinten ún. alcsoportokba tömörülnének, mégpedig annak alapján, hogy melyik tejfeldolgozó üzemmel állnak szerződéses viszonyban. Mindenképpen szükség van egy erős érdekvédelmi szervezetre, hiszen az egyes őstermelők külön-külön nem tudják érvényesíteni akaratukat a tejüzemekkel szemben. A vita akörül bontakozott ki, hogy létre kell-e hozni egy országos méretű szövetséget, vagy csak regionális szinten, a dunaszerdahelyi, érsekújvári, esetleg galántai termelőkkel közösen alapítsanak regionális szövetséget a komáromiak. Többen ugyanis azon a véleményen vannak, hogy fölösleges újabb és újabb országos szövetségeket létrehozni, inkább értékesítési társulások kellenek. „Nem vagyunk elég radikálisak és egységesek” – mondta Ľudovít Turoň, az ifjúságfalvai Agroreal Kft. ügyvezetője. – „Ha egyszer végre meg mernénk tenni azt, hogy egy-két hétig nem szállítanánk az egyes tejüzemeknek, mindjárt más pozícióból tárgyalnának velünk.” Pastorek Sándor, az ímelyi Agrocoop Rt. igazgatója, a komáromi regionális agrárkamara elnöke is a termelők hibájául rótta fel azt, hogy az előzetes megegyezés ellenére mindig akadnak olyanok, akik hajlandóak a megbeszélt áron alul eladni terméküket. „Ennek most is tanúi lehetünk a sertéshús esetében, ezért ne csodálkozzunk, ha játszadoznak velünk a felvásárlók” – mondta. Egy, a neve elhallgatását kérő agrárszakember véleménye szerint elsősorban az állam gazdaságpolitikájában keresendő a hiba. „Nehéz úgy tárgyalni a felvásárlókkal, ha valamiből túlkínálat van a piacon, a húsüzemek a szemünkbe nevetnek, hiszen ha mi nem adjuk nekik az általuk megszabott áron a sertést, behozzák olcsóbban – panaszolta. – Amíg nem működik az intervenciós politika, meg vagyunk bénítva.” A Komáromi járás egyébként országos viszonylatban a 4. legnagyobb tejtermelő körzete, évente közel 48 millió liter tejet értékesítenek az őstermelők. A gazdálkodók 68%-a az érsekújvári, 17%-a a pozsonyi, 7,5-7,5%-a pedig a nagymegyeri, illetve a nyitrai tejfeldolgozó üzemmel áll szerződéses viszonyban. Pastorek Sándor szólt arról is, hogy a járás tejtermelői hat hónap alatt 49,42%-ra teljesítették az éves tejkvótát, de ez nem mondható el valamennyi járásról. „A végén olyan helyzet áll elő, hogy az ország még az EU által engedélyezett egymilliárd literes kvótát sem tudja teljesíteni, pedig eredetileg 1,2 milliárdot szerettünk volna kapni. Ezért az Agrárkamarán keresztül nyomást szeretnénk gyakorolni az Intervenciós Agrárügynöksége, hogy bírálja felül a termelőkre lebontott kvótát, és azoknak, akik nem teljesítik azt, csökkentsék a kiszabott mennyiséget azok javára, akik képesek lennének több tejet is termelni a megengedettnél” – tette hozzá. A jelenlévők többsége végül úgy döntött, hogy vegyenek részt a tejtermelők országos szövetségének létrehozásában.