<p>Többen csak legyintenek, amikor arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy foglalkoznak-e még zöldségtermesztéssel. A behozatal a zöldségek esetében is jelentős, ráadásul az árak és a szállítási feltételek szempontjából is nagyon nehéz felvenni a konkurenciaharcot a külföldi üzletláncokkal.</p>
Enyhén drágulhat a zöldség
„Szlovákiában a nagytermelők - akik dotációkban részesülnek az államtól - ma alig 28 500 hektárnyi területen termesztenek különböző zöldségféléket“ - említi meg a nem éppen örvendeztető mutatót Oliver Šiatkovský, a Szlovákiai Agrárvállalkozók Szövetségének elnöke, aki egyben a Szlovákiai Zöldség Unió elnökségének is tagja. Szerinte 2003-ban még mintegy 35 ezer hektárnyi területen foglalkoztak nagyobb méretekben zöldségtermesztéssel. Tehát az utóbbi öt-hét évben is nagymértékű volt a hanyatlás. A zöldségtermesztés hazai bástyája továbbra is az ország déli régiója, de a nyugati területeknek is kiemelt szerepe van. Az idei zöldségárak valamelyest emelkedni fognak, s ezt most valóban az időjárásra lehet fogni, hiszen emiatt komolyabb károkat könyveltek el a hazai termesztők. „Jelentősebb áremelkedések azonban véleményem szerint nem lesznek, mert a külföldi behozatal fékezi a túlzott árugrást“ - vallja a mezőgazdasági szakember. A hazai termesztők főként a vöröshagyma és a burgonya, valamint némely káposztafélék termesztésével és az üzlethálózatokba történő szállításával képesek felvenni a harcot a külföldi behozatallal szemben. A többi növénykultúra területén nincs nagy esély a versenyre. A nagy üzletláncoknak pontosan, időre kellenek a szállítmányok, mégpedig az általuk megjelölt mennyiségben, s erre a hazai zöldségtermesztők egyszerűen képtelenek. „Ha például azt jelzi hétfőre a Tesco, hogy szüksége van ötven mázsa ilyen és ilyen paprikára, valamint száz vagy kétszáz mázsa más színűre és fajtára, azt nem bízhatja a hazai termelőre. Mert az vagy nem tudja az éppen megjelölt fajtát szállítani, vagy a mennyiséggel akad gondja. Ez a fő oka annak, hogy a nemzetközi üzlethálózatok inkább a behozatalra támaszkodnak. Onnan ugyanis nagyban és pontosan időzítve szállítják részükre az igényelt árut“ - magyarázza a hazai agrárvállalkozók főnöke. Ezért mozoghatnak tetszés szerint az árakkal, ezért csökkenthetik, vagy ha éppen gond van a külföldi szállítással, emelhetik az árakat az üzletláncok. Hogy kicsiben, vagyis a háztájinál hányan és mekkora területen foglalkoznak Szlovákiában zöldségtermesztéssel, nagyon nehéz felbecsülni. Ezek a termesztők leginkább a piacozók, tehát azok, akik az általuk kitermelt zöldséget vagy piacon értékesítik, vagy kizárólag saját szükségletre termesztik. Šiatkovský szerint az utóbbi időben viszonylag jó a visszhangja a háztáji árusításnak, azaz az udvarról, a termelőtől történő közvetlen eladásnak, de ez a mennyiség szerinte elenyésző. „Az így árusított terményekért többet kell fizetnie a vevőnek, de látja, hogy mit vesz, friss a termék, hiszen szinte a kertből, a fóliasátorból, az üvegházból vásárolja azt. A nagy hálózatoknál pedig bizony gyakran veszünk ízetlen, félig érett zöldséget. Nem véletlen, hogy a legtöbbször akciós áron, s mindez azért van, mert az üzlet már vagy megkapta a következő szállítmányt, a frissebbet, így túl kell adni a korábban szállított árun, vagy pedig nem fogy olyan mértékben, ahogyan azt elképzelték az üzletláncnál. Mi meg - sajnos - gyakran megvásároljuk az olcsót, örülünk az akcióknak, mert nem nagyon szórhatjuk azt a kevés pénzünket“ - vélekedik Šiatkovský.
Susla Béla
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.