Emelkedő árak, több nélkülöző

Szlovákia azonban a saját költségvetéséből az uniós szint 40%-áig pótolhatja a támogatást, amihez ha hozzáadjuk a Simon Zsolt agrárminiszter által javasolt uniós alapokból meríthető forrásokat, akkor a dotációk mértéke a jelenlegi szint háromszorosára emelkedhet. E kedvező tényt a Világbank is megerősíti, hozzátéve, hogy a lakosság ráfizet a dotációkra. Az uniós agrárrendtartás bevezetése előnyös lesz a szlovák mezőgazdászok számára, a lakosság nagy részét ugyanakkor hátrányosan érinti majd – derül ki abból a világbanki elemzésből, amit tegnap Csáki Csaba, a Világbank mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekkel foglalkozó főtanácsadója ismertetett. Mezőgazdasági termelőink bevétel-emelkedése jelentős mértékben függ a közvetlen támogatás nagyságától. Ha Szlovákia számára folyósított közvetlen támogatások elérték volna az uniós szintet és a termelési kvótákat nem korlátozzák, akkor a gazdák bevételei akár a duplájára is nőhettek volna. Ha semmilyen közvetlen támogatást nem kapnánk, a gazdák bevétele akkor is csaknem a harmadával nőne. A valós bevételnövekedés valahol a két érték között várható. Az uniós mezőgazdasági reformok bevezetésével ugyanakkor semmi jóra nem számíthat a lakosság nagy része. Mivel a szlovákiai családok többsége bevételeinek hozzávetőleg a negyedét fordítják az élelmiszerekre, ennek a termékcsoportnak az áremelkedése jelentősen megcsapolja majd a háztartások költségvetését. Csatlakozásunkkal az élelmiszerárak átlagosan 8 százalékkal nőnek majd. A legnagyobb mértékben, mintegy az ötödével a cukor, a tej és a tejtermékek drágulnak. Mintegy 12 százalékkal fizetünk majd többet a gabona- és tésztafélékért is. Az uniós agrárpolitika átvétele tehát a legszegényebb rétegekre lesz a legrosszabb hatással, hiszen e kategória bevételei jelentős részét költi élelmiszerre. Ugyanakkor, ha felszámolnák az Európai Unió mezőgazdasági piacán tapasztalható deformációkat, azzal a legszegényebb rétegeken segítenénk. Ha bevezetjük a reformokat, a szegénységi küszöb alatt élők aránya 10,1 százalékról 11,3 százalékra nő. Ezzel szemben ha felszámolnánk a piaci deformációkat, az ugyan 3,5 milliárd koronával csökkentené a gazdák bevételeit, a legszegényebb háztartások azonban 6 milliárd koronát takarítanának meg. A Világbank szerint ezért Szlovákiának jobban oda kellene figyelnie az EU deformált mezőgazdasági politikájának jövőbeni hatásaira is. Mezőgazdaságunk előtt Csáki szerint még több olyan feladat áll, amit tovább már nem lehet halogatni. A legfontosabb a posztszocialista földreform sikeres befejezése. A Szlovák Földalap továbbra is hatalmas földterületekkel rendelkezik. Ha ezt nem sikerül rendezni, Szlovákia az egyetlen olyan transzformálódó ország lesz, ahol a mezőgazdasági földek negyede továbbra is az állam tulajdonában marad. Szlovákiában ugyanakkor még mindig a nagyfarmok mint az állami szövetkezetek utódjai dominálnak. A Világbank szerint ezzel szemben magántulajdonban lévő kis farmergazdaságok sokkal hatékonyabban működnek. Az elemzés kemény költségvetési intézkedéseket javasol az ágazatban. Nagy mezőgazdasági vállalataink harmada ugyanis tartósan veszteséges, a kormánynak ezekkel szemben keményen kellene eljárnia, hogy átadhassák helyüket a hatékonyan gazdálkodó cégeknek. (mi)