Emelkedik a nyugdíjkorhatár

Ez a jogszabály a rendszer első, a felosztó-kirovó elven működő pillérét határozza meg, de az öregségi nyugdíj mellett szabályozza a beteg-, a rokkant-, és a munkanélküli biztosítást is.

ÖREGSÉGI NYUGDĺJ

A különböző pártszínezetű szakemberek egy dologban egyetértenek: a mai rendszer változtatásra szorul, mivel a népszaporulat csökkenése miatt már a jelenlegi nyugdíjasok járadékának évente esedékes valorizációja is nehezen teljesíthető, néhány évtized múlva pedig több tízmilliárdos hiányt produkálna évente a nyugdíjrendszer, amit ha az állami költségvetésnek kellene állnia, rövid idő alatt az ország csődjét eredményezné. A reform megvalósításának módjában azonban már jelentős véleménykülönbségek vannak. A baloldali vélemények szerint inkább a járulékokat kellene növelni, ezzel egy ideig még meg lehetne úszni a nyugdíjkorhatár emelését, mely mindenkit hátrányosan érint, hiszen a szlovákiai átlagéletkort figyelembe véve egyre rövidebb ideig élvezhetik az emberek a nyugdíjas kor előnyeit. A baloldal nagyobb mértékben őrizné meg a jelenlegi rendszer szolidáris voltát, vagyis az átlagnál jobban keresők kevésbé járnának jól, az alacsonyabb bérkategóriába tartozók viszont kevesebbet veszítenének az új rendszer bevezetésével. Az elfogadott jogszabály a jobboldali pártokból álló koalíció véleményét tükrözi, de bizonyos átmeneti időszakot is tartalmaz, mely az alacsonyabb keresetűek esetében nyugdíjkompenzációt biztosít. A Szociális Biztosító úgynevezett egyéni virtuális számlán tartja majd a befizetett nyugdíjjárulékot, tehát évente mindenki pontos értesítést kap majd, mekkora összeg szerepel a számláján. Az éves kimutatás arra is szolgál majd, hogy az alkalmazottak ellenőrizhetik, munkaadójuk rendesen fizeti-e utánuk a nyugdíjjárulékot, mivel ha ezt a kötelességét elmulasztja, az alkalmazott nyugdíja lesz alacsonyabb. A járulékalapú nyugdíjszámításnak köszönhetően a nyugdíjak jelentős mértékben differenciálódnak, ami az alacsony jövedelmű réteget hátrányosan érinti majd. Megszűnik a minimális nyugdíj intézménye, mely a jelenlegi rendszerben a létminimum 1,1-szeresében határozza meg a legalacsonyabb járadékok összegét. A képviselők hároméves átmeneti időszakot hagytak jóvá, a 2004 és 2007 közötti időszakban nyugdíjba vonuló kiskeresetűek nyugdíj-kiegészítést kapnak. Ugyanebben az időszakban a magas keresetűek nyugdíját arányosan csökkentik. A nyugdíjkorhatár fokozatosan 62 évre emelkedik, a képviselők a kormány által javasolt gyorsabb, évente 9 hónapos emelkedést hagytak jóvá. Lehetővé válik a korkedvezményes nyugdíj, ennek feltétele, hogy az illető legalább tíz évig fizesse a biztosítást és nyugdíjának meghatározott öszszege elérje a minimálbér 1,2-szeresét. Az idő előtti nyugdíjaztatás azonban minden hónappal 0,5 százalékkal csökkenti a nyugdíj összegét, vagyis aki 12 hónappal korábban szeretne nyugdíjba vonulni, az 6 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akik nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt váltak munkanélkülivé, és előtte legalább 7 évig folyamatosan volt munkájuk. Ők 12 hónapot a 0,5 százalékos csökkentés nélkül számíthatnak le a nyugdíjkorhatárból. Januártól változik az özvegyi nyugdíj kiszámítása a férfiak esetében: a megözvegyült nőkhöz hasonlóan ők is az elhunyt házastársuknak járó nyugdíj 60 százalékát kapják majd. Ez a rendelkezés azonban nem lesz visszamenőleges hatályú, vagyis csak azokra vonatkozik, akiknek felesége 2004. január 1-je után hal meg.

BETEGBIZTOSĺTÁS

Változik a betegbiztosítás rendszere is: a betegség első tíz napjában a munkaadó fizeti majd a táppénzt. A rendelkezés alapján 2 százalékkal csökken az alkalmazottak után fizetett járulék, ami Ľudovít Kaník szociális miniszter szerint tovább csökkentheti a munkanélküliségi arányt. A betegség első három napjában a bruttó bér 25 százaléka jár, a negyedik naptól a bér 55 százalékát kapja a beteg, a táppénzt csak a 11. naptól folyósítja a Szociális Biztosító. A munkaadónak – és természetesen a 11. naptól a biztosítónak is – jogában áll ellenőrizni, hogy az alkalmazott valóban beteg-e és betartja-e az orvos utasításait. Az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan ez a rendelkezés is a magasabb keresetűeknek kedvez: például 8.000 koronás bruttó bér esetén az első három napra csak 275 korona, az első hétért 740 korona, egy hónapra pedig kevesebb mint 4.000 korona jár majd. 15.000 koronás bruttó fizetés esetén három napra 510 korona, az első hétre 1260 korona, egy hónapra pedig 6870 korona jár majd.

ANYASÁGI SEGÉLY

Megszűnik az anyasági segély felső határát érintő korlátozás, és változik kiszámításának módszere is: a hat hónapon át járó juttatás a bruttó bér 55 százaléka lesz. Ez a rendelkezés szintén a magasabb jövedelműeknek kedvez. Azoknak az anyáknak, akik nem fizették megfelelő ideig a betegbiztosítást, gyermekgondozási segély jár majd. Az egyedülállóknak, valamint az ikreknek vagy ennél több gyermeknek életet adó anyák esetében az anyasági segély 37 hétig jár.

MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY

Ez a juttatás is biztosítási alapon működik, folyósítása a januártól megszűnő munkaügyi hivatal helyett a Szociális Biztosító feladata lesz. A segély hat hónapig jár, öszszege a megelőző időszakban elért bruttó bér 50 százaléka lesz. A munkanélküli akkor válik jogosulttá a segélyre, ha elbocsátását megelőző négy évben legalább három évig volt munkája.