Ellátogattunk a Mini legendás oxfordi gyárába

A gyár története 1913-ig nyúlik vissza, tehát abba az időszakba, amikor az autógyártás még gyerekcipőben járt. Az első autó, amely kigurult a csarnokból, a Morris Oxford modell volt, amit Bullnose-nak, tehát bikaorrnak is hívtak. Azóta 11 millió 600 ezer személyautó követte. 100 évvel ezelőtt a gyár kapuját napi 20 autó hagyta el, ami a jelenlegi 900 Mini modellhez képest nagyon kevésnek tűnik. Viszont ne feledkezzünk meg arról, hogy abban az időben nem léteztek robotok, futószalagok. Az autó egy helyben állt, s a szerelők fokozatosan váltakoztak körülötte aszerint, épp mire volt szükség. Ennek tudatában a napi 20 autó már nem is tűnik olyan kevésnek.Az évek során félmillió ember talált itt munkát, s kétség kívül a Mini oxfordi gyára mentette meg az autógyártás hírnevét Nagy-Britanniában. A gyár a 60-as években kezdett el terjeszkedni, akkor 28 ezer alkalmazottja volt. S itt jön egy érdekes ellentét, ugyanis jelenleg már csak 3700 ember dolgozik itt. Tehát elmondható, hogy minél több autót gyártottak, az automatizált gyártási folyamatok s az egyre korszerűbb robotok bevezetése miatt, egyre kevesebb alkalmazottra volt szükség. A gyárban nemcsak kocsikat gyártottak fennállása során, hanem ejtőernyőket és benzines kannákat is a második világháború idején, és kivette részét a repülőgép-javításból is: több mint 80 ezret reparált. Épp a századik évforduló alkalmával nyílt meg a gyár a látogatók előtt is, minek köszönhetően turistacsoportokat is végigvezetnek a csarnokokban, s közelről is megtekinthetik a gyártási folyamatokat. Sajnos, fényképezni csak ott lehet, ahol emberek nincsenek vagy a gépek épp állnak, ugyanis mint megtudtuk, az alkalmazottakat irritálja, ha munka közben fényképezik őket, mint az állatokat az állatkertben. A gyár egyébként laikusok számára is teljesen lenyűgöző élményt kínál. A hatalmas robotok mellett sétálva az embernek olyan érzése van, mintha a Transformers film forgatási helyszínén lenne. Az egyik oldalon még csak az autó puszta karosszériája mozog, több robot egyszerre csavar bele alkatrészeket, egy másik robot speciális kamerával lefényképezi a karosszéria adatait, hogy azonosítsa, pontosan milyen modellt kell legyártani – hogy tetőablakos lesz-e, vagy épp kabrió. Az információkat aztán továbbítja a többi robotnak, amelyek eszerint végzik el munkájukat. Ennek köszönhetően teljesen eltérő felszerelésű és kivitelezésű Minik követhetik egymást a futószalagon. Mivel a gyártás teljesen automatizált, elég egyetlen hiba, egyetlen félrelépés, s az egész folyamatot le kell állítani. A munkálatot egy reptéri irányító központra hasonlító irodából figyelik, több száz kamera segítségével, hogy azonnal reagálni tudjanak a felmerült gondokra. Hogy a szerelők se őrüljenek meg a futószalag mellett, naponta négy dolgot kell csinálniuk. A szalagmunka a gyár képviselői szerint így nem válik monotonná, bizonyos időközönként mindig más helyre, állomásra küldik a szerelőket. A vadonatúj Minik gyártását csak múlt héten kezdték meg, mi egy nappal előtte látogathattunk el a csarnokba, ahol már minden készen állt a gépezet beindítására. A Mini képviselői szerint a munkát nagyon lassan és óvatosan kezdik meg, ugyanis biztosak benne, hogy lesz még mit javítani a folyamatokon. Az egész rendszert, a hatalmas gyártási folyamatot egyszerre csak élesben lehet kipróbálni.