Elkészült a hiányolt jogszabály

Pozsony. A Dzurinda-kormány tegnapi ülésén jóváhagyta a földművelésügyi tárca által kidolgozott és beterjesztett szőlészeti és borászati törvény tervezetét. Az jogszabály hiánya miatt a szaktárcát korábban élesen bírálták a hazai szőlészeti és borászati szakmai szervezetek.

A kabinetben tegnap megvitatott és elfogadott előterjesztés meghatározza, hogy ki és milyen feltételek mellett termeszthet szőlőt, termelhet és hozhat forgalomba bort, mustot, vagy murcit. Tételesen meghatározza a szőlő termesztésének feltételeit a nyilvántartott szőlőterületeken. A jogszabálytervezet ugyan nem terjed ki a közvetlen fogyasztásra szánt szőlőre, sűrítményre vagy a borecetre, ugyanakkor meghatározza a maximális szőlőhozamokat. Minőségi bortermelés esetén egy hektárról maximum 14 tonna szőlő szüretelhető le, jelzővel illetett minőségi borok esetén pedig csak 9,5 tonna szőlő. Ha a hozam ennél nagyobb, a szőlőből készült erjesztett italt csak asztali borként lehet forgalomba hozni.

A tervezet kitér a borászati regiszterre is, amelyben nyilvántartják a szőlőtermelőket, borászokat és borkereskedőket egyaránt. A tervezet kötelezi a 10 árnál nagyobb szőlőterületet művelő szőlészeket a nyilvántartásba vételre az illetékes szakhatóságnál (ÚKSUP). Az ennél kisebb szőlőterületet művelő gazdáknak csak akkor kell regisztráltatniuk magukat, ha a szőlőt eladják. A nyilvántartott termelőknek minden évben legkésőbb december 10-ig jelenteniük kell a termés nagyságát, és azt, miként dolgozták fel.

A törvény tételesen foglalkozik a tokaji borvidékkel is. Létrehozta a tokaji szőlőtermesztést és bortermelést ellenőrző bizottságot, amely engedélyezi a tokaji borok behozatalát, a tokaji szőlőből, mustból készült termékek kivitelét és behozatalát, és javaslatot tesz az ÚKSUP-nak az egyes dűlők minőségi besorolására. (ú)