Életveszélyes brazil csirkék

SUSLA BÉLA

Hogy a külföldi baromfihús kedvelői nemegyszer az életükkel játszanak, arra a legutóbbi példát a Brazíliából behozott csirkehús szolgáltatta, amely az emberi egészségre káros anyagot, doxiciklin antibiotikumot tartalmazott. Mintegy húsz tonnányi csirkemell importjáról van szó, amiből a sajtóinformációk szerint öt tonnányit a szlovákiai vendéglőkben, nyugdíjasotthonokban, iskolai étkezdében dolgoztak fel. „Négy tonna brazil származású húsról van szó” – nyilatkozta Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfiszövetség elnöke.

„Brazíliából származik a szlovákiai behozatalnak az 5–7 százaléka. Az állat-egészségügyi ellenőrzés Brazília esetében módfelett bonyolult, mivel nem az Európai Unió országáról van szó. Az uniós szabályok értelmében a csirkehús sem tartalmazhat antibiotikumot, ennek ellenére a brazilok ezt rendszeresen megszegik” – mondta Molnár, aki szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan.

Az importőrök legyőzték a hazai termelőket

A 2004-től 2012-ig kimutatott 127 százalékos importnövekedés a további adatok tükrében azt jelenti, hogy míg 2004-ben 25 769 tonnányi baromfit importált Szlovákia, tavaly ez a mutató 58 493 tonnára nőtt. A baromfibehozatal 2004-ben 42,5 millió eurójába került az országnak, az elmúlt évben már 122,5 milliót kellett kifizetni. Mindez mély nyomot hagyott a szlovákiai baromfiágazaton. A hazai tenyésztők 2004-ben együttesen 90 ezer tonnányi baromfihúst állítottak elő, ezzel szemben volt a már jelzett 25 769 tonnás behozatal. Vagyis az import a hazai termelés 28,6 százalékának felelt meg. Az elmúlt évi mutatók azonban merőben eltérnek a korábbiaktól. A szlovákiai tenyésztők 57 165 tonna baromfihúst állítottak elő az 58 493 tonnás behozatallal szemben.

„A behozatal így már nagyobb, mint a hazai termelés, ezt pedig egyszerűen nem lenne szabad megengednie az országnak. Az idei év első felében tovább nőtt az import, mégpedig csaknem 9,5 ezer tonnával. A legnagyobb baromfiimportőr Csehország, amely tavaly 51 százalékkal részesedett a behozatalból, idén eddig 37 százalékos a részvételi aránya. A második helyen lényegében azonos mutatókkal Magyarország és Lengyelország szerepel a listán, a két állam részesedése külön-külön 17–22 százalék között mozog. A további államok a szlovákiai baromfihús-behozatali mezőnyben Románia és Brazília, részesedésük ismét külön-külön számítva 6–7 százalék. Az elmúlt időszak slágercikke a romániai csirkemell, több nyugdíjasotthonban, vendéglőben, iskolai étkezdében is épp a romániai származású húsból készítik a viszonylag gyors előállítású ételeket.

Ukrán „támadás” várható

A közeljövőben egy komolyabb ukrán „támadásra” lehet számítani, ugyanis keleti szomszédunk a napokban már Hollandiába szállított mintegy 21 ezer tonna fagyasztott csirkét, s a Szlovákiai Baromfiszövetség vezetője szerint csak idő kérdése, mikor kerül piacunkra is az ukrán csirkehús. „Ezzel kapcsolatban arra mindenképpen figyelmeztetni szeretnék, hogy a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményei hosszú évekig éreztetik hatásukat. A boltokban mindig arra figyeljünk, hogy ki a csirkehús előállítója, nem pedig a csomagolója, forgalmazója. Szlovákiában ugyanis vagy 70 csomagolóüzem működik, melyek nagy része egyebek mellett az importált csirkehúsra vár” – vallja Daniel Molnár.