Élénkül Szlovákia gazdasága##3#

Ez a növekedés 1 százalékkal magasabb volt a tavalyinál, ami a gazdaság élénkülésének a jele. Az emelkedésben egyforma súllyal szerepel a külföldi és a hazai kereslet bővülése, az utóbbi esetében pedig mind a háztartások, mind a közszféra növekedése meghaladta az 5%-ot. A leginkább bővülő ágazatok közé idén az építőipar és a mezőgazdaság került, a közlekedésben, a kereskedelemben és vendéglátásban, illetve a postai és távközlési ágazatban viszont enyhe visszaesést könyveltek el. A hazai gazdaságban a magánszféra aránya már 89%. Az állami tulajdon 2% alá süllyedt a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az építőiparban, az iparban még közel 20%, a közlekedésben 35%, az erdőgazdálkodásban pedig 55%.

Megállt a munkanélküliség növekedése is, a 2,14 millió aktív dolgozó 0,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Közülük 1,9 millió alkalmazott volt, 126 ezer magánvállalkozó, illetve 51 ezer volt azoknak a száma, akik másokat is alkalmaztak. A legtöbben már a szolgáltatásokban dolgoznak (32%), megelőzve az iparban alkalmazottakat (30%). A sort a kereskedelmi dolgozók (13%), a mezőgazdászok (6%), a közlekedés, telekommunikáció és távközlés (7%) folytatja, a legkisebb ágazatnak a vendéglátás számít a dolgozók 3 százalékával. Évközben a munkanélküliség is csökkent 4%-kal, így a harmadik negyedév végén 480 ezer ember keresett munkát. Az idei munkanélküliek nagy része az iparból érkezett (11,6 ezer), de a nagy elbocsátó ágazatok közé tartozik az építőipar (8 ezer) és a kereskedelem is (7 ezer). A statisztika szerint egyébként a leggyorsabban a fél évnél rövidebb ideig munkanélküli és 34 évnél fiatalabbak találtak maguknak újra munkát.

A statisztikai összesítés szerint idén a bérek is komoly változáson mentek keresztül. A harmadik negyedév végén a gazdaságban az átlagbér 13 146 korona volt, ami 8,8%-kal több az egy évvel korábbinál. Mivel ez alacsony inflációval párosult, a reálbérek 5,7%-kal növekedtek. Már hagyományosan a legjobban fizető ágazatnak a pénzügyi szolgáltatások számítanak (26 302 koronás átlagfizetés). A sort a közszolgáltatások folytatták 18 693 koronával, a közigazgatásban (a hadsereget is beleértve) 15 310 koronás átlagfizetést mondhattak magukénak, a bányászatban 15 191 koronát, a közlekedés, posta és távközlésben 14 618 koronát, a kereskedelemben 13 516 koronát. Az átlag alatt kerestek viszont a vendéglátásban (9997 korona) és az egyéb szolgáltatásokban (9997 korona). A leggyorsabb bérnövekedést ezúttal az egészségügyi dolgozók mondhatták magukénak (közel 18%), az oktatásügyben pedig 13%-kal kerestek többet, mint tavaly. Az ipari átlagkereset 14 636 korona volt, ami 8,1%-os növekedésnek felel meg. Az állami és közalkalmazottakról elfogadott törvény komoly mozgásokat okozott a bérezés szempontjából is, a költségvetési szervezetekben tapasztalt 11 298 koronás átlagbér 15,5%-os, a dotált szervezetek 12 345 koronás átlagbére pedig 16,6%-os növekedésnek felel meg. A statisztikai hivatal a januárra tervezett komoly megszorítások ellenére sem vár komolyabb gazdasági visszaesést. Véleménye szerint tovább fog tartani a 2002 második félévében tapasztalt gazdasági fellendülés. Ennek köszönhetően az idei GDP-növekedés várhatóan valamivel meghaladja a vártat, a tervezett 3,7 százalék helyett 4% lesz. Ráadásul 1997 óta első alkalommal történik meg, hogy a GDP növekedéshez egyaránt hozzájárul az export és a hazai fogyasztás növekedése. Bár a megszorítások nyilván hatással lesznek az eredményekre, a jövő év első negyedévében is 3,7%-os GDP növekedéssel számolnak. Hasonlóan kedvező a helyzet az inflációval is. A fogyasztói árak december végére várt 3,3%-os éves növekedése még a jegybank óvatos becslésénél is kevesebb. Januártól a helyzet lényegesen megváltozik. Januárban 5 százalékos egyszeri növekedéssel számolnak. A továbbiakban viszont a statisztikai hivatal nem számít komoly áremelkedésekre, így az első negyedéves inflációt 7,8%-ra, az egész 2003-as értéket pedig 8,7%-ra becsüli.