Elégedetlenek a támogatással a hazai zöldségtermesztők

Az agrárdotációk idei növekedése elsősorban a zöld gázolaj projektnek, vagyis a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítésnek köszönhető, amire több fórumon már Gabriela Matečná földművelés-ügyi miniszter is felhívta a figyelmet.

A zöldségtermesztők szerint a szlovákiai támogatási rendszerben más-más sémát kellene kialakítani a zöldségtermesztés munkaerő-igényessége szempontjából. „Új rendszer jön létre az úgynevezett kiemelt zöldségfélék, egy további pedig a kiemelt fehérjetartalmú növénykultúrák, a bab, a borsó, valamint a szója termesztésére” – nyilatkozta Jozef Šumichrast, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének az igazgatója. A szövetség vezetője a problémát nem az új rendszer létrehozásában látja, hanem abban, hogy a földművelésügyi tárca az egyes növénykultúrákra mekkora támogatást szán.

A zöldségfélékre hektáronként 120 eurós a támogatás, a fehérjetartalmú növénykultúrákra ugyanakkor ez 180 euró.

Kovács Róbert, a zöldségtermesztők szövetségének alelnöke elmondta: ha a szlovákiai zöldségtermesztők versenyképesek szeretnének maradni az olcsó nyugat-európai gazdákkal szemben, akkor rendszerszintű támogatásokra van szükségük. „Jó döntésnek tartom, hogy van zöld gázolaj programunk. Ám ha a földművelésügyi tárca úgy gondolja, hogy támogatni kell a szójatermesztést, a zöldségtermesztők sem kaphatnak kevesebb pénzt. Épp ellenkezőleg, a zöldségtermesztés ugyanis háromszor-négyszer munkaerő-igényesebb, nagyobbak az anyagi kiadásai és igényesebbek a tárolási feltételei, mint a hüvelyeseknek” – vallja Kovács.

A földművelésügyi minisztérium azzal érvel, hogy a kifizetések az egész ágazatban mintegy 18 százalékkal nőnek.

„A kifizetések módosítására azért kerül sor, mivel a lekötött közvetlen kifizetéseknek köszönhetően nő a zöldségtermesztésre elkülönített összeg. Ugyanakkor támogatjuk Szlovákia önellátását a növényi fehérjék előállításában, beleértve a takarmányokat is. Ez utóbbi hozzájárulhat a hazai állattenyésztés fellendítéséhez” – nyilatkozta lapunknak Michal Feik, a földművelésügyi minisztérium sajtóosztályának munkatársa.

A zöldségtermesztők ugyanakkor azt gondolják, hogy a takarmányok támogatásával párhuzamosan az államnak hatékonyabban kellene dotálnia a lencse- és a lucernatermesztést is, az eddigi javaslat ugyanis nem veszi figyelembe az említett kultúrnövényeket. Kovács Róbert szerint lencsét mindössze 500 hektárnyi területen termesztenek az országban, miközben a termesztésére megállapított terület mintegy 2 ezer hektár. Az állami tartalékalapba így rendszeresen kanadai termesztésű lencsét vásárol Szlovákia.

A zöldségtermesztők szövetsége szerint Szlovákiában a múlt század kilencvenes éveitől folyamatosan csökken a zöldség termőterülete. Az elmúlt időszakban közzétett statisztikai jelentéseket erősen torzítják a tökkel kapcsolatos adatok.

Tököt 4400 hektáron termesztenek, míg a zöldségre mintegy 2200 hektárnyi termőterület jut.

„Vitát vált ki a töknek a zöldségfélék kategóriájába történő besorolása. Szövetségünk már korábban is ellenezte az ilyen besorolást. Tény, hogy mindenekelőtt olajgyártás, valamint a tökmagexport céljából termesztik ilyen nagy területen. Mivel a töktermesztők ugyanolyan támogatásban részesülnek, mint a többi zöldségfélét termesztők, sokan a könnyebb utat választják, és hátat fordítanak a zöldségtermesztésnek” – mondta Jozef Šumichrast.

A Zöldségfeldolgozó Szövetség szerint elengedhetetlen a hazai zöldségtermesztés fellendítése, és ehhez idén a szövetség is jelentősebb mértékben hozzájárul. „Új gépsort indítunk be a sárgarépa feldolgozására. Erre az ősz folyamán kerül sor. Szövetségünknek jelenleg hét tagja van. Hat zöldségféle – a burgonya, a káposzta, a vöröshagyma, a fokhagyma, a petrezselyem és a sárgarépa – termesztésére, értékesítésére összpontosítunk. Eddig a burgonyát, a vöröshagymát és a fokhagymát dolgoztuk fel, a többi zöldség közvetlen eladásra került” – mondta Ivan Kušnier szövetségi tag. (sb)