Bár a közép-európai régió gazdasági bővülése egyelőre uniós szinten is kiemelkedő, a növekedés üteme lelassulhat a következő években – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzéséből.
Elbúcsúzhatunk a gyors növekedéstől
A régiós bruttó hazai termék (GDP) idén 3,6 százalékkal emelkedhet, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági bővülés várható. Szlovákia azonban már a régiós átlagtól is elmarad. A szlovák jegybank legfrissebb előrejelzése szerint az ország GDP-je – a tavalyi 4,1 százalékos növekedés után – idén már csupán 2,5, jövőre pedig 2,4 százalékkal bővülhet. Csak összehasonlításképpen: a magyar GDP idén 4,5, 2020-ban 2,9 százalékkal nőhet.
A Coface elemzése szerint az utóbbi években javulást mutattak a régió országainak GDP-mutatói: 2017-ben és 2018-ban a térség gazdasága átlagosan 4,6 illetve 4,3 százalékkal gyarapodott, ezek pedig a legmagasabb értékek 2008 óta.
A régió erősödő gazdasági aktivitása elsősorban a lakossági fogyasztás növekedésének volt köszönhető, amelyben a munkanélküliség jelentős visszaesése és a bérek növekedése is komoly szerepet játszott. Emellett az állami és magánbefektetések emelkedő volumene ugyancsak elősegítette a növekedést.
Az alacsony munkanélküliség mellett mára munkaerőhiánnyal küzdenek a térség államai, ami a vállalkozások számára az egyik legjelentősebb akadállyá vált a napi működésüket és a növekedést tekintve. A munkaerőhiány és a külső környezet lassulása kihívást jelentenek a régió egész gazdaságának és az itt működő cégeknek is.
A következő években továbbra is a lakossági fogyasztás lesz a régiós gazdasági fejlődés motorja, ám a hosszú távú befektetések ütemének lassulása és az alacsonyabb export várhatóan visszafogja majd a GDP bővülését.
További kockázatot jelent az eurózónában látható gazdasági lassulás, az Egyesült Államok és Kína között egyre élesedő kereskedelmi háború és az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése körüli bizonytalanság – vélik a Coface elemzői.
A közép- és kelet-európai régió bővülési ütemének várható lassulása elsősorban a külső kereslet csökkenése miatt következhet be. A külső kereslet mérséklődésének hatására a fizetésképtelenségek száma várhatóan nőni fog. Ez elsősorban olyan, a külpiacoknak kiszolgáltatott iparágakban jelent nagy kockázatot, mint a szállítmányozás, a fuvarozás és az autóipar. (MTI, TASR, mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.