Egymás támogatása az uniós döntéseknél

Pozsony. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) tagországainak kormányfői még a hazai választások előtt találkozzanak – javasolja a szervezet idei soros elnökeként Szlovákia. Ezt Peter Brňo, a gazdasági minisztérium illetékes államtitkára közölte lapunkkal. A találkozóra várhatóan szeptember közepén kerülhetne sor. „Az előcsatlakozási tárgyalások fontos szakaszában a CEFTA legmagasabb szintű találkozója egyfajta támogatást jelenthetne a fontos uniós döntéseknél” – fogalmazott az államtitkár. A tagországok a minap Pozsonyban egyeztették a CEFTA idei tevékenységét. A közös tárgyalások egyik legkényesebb területe az agrártermékek kereskedelmének liberalizációja; a szervezet erre külön albizottságot hozott létre. „Csehország, Szlovákia és Magyarország kétoldalú megállapodást írt alá az agrárkereskedelem liberalizációjáról, s erre hívjuk fel a többi olyan tagállamot is, amely ezt eddig nem tette meg. Annak ellenére, hogy érzékeny területről van szó, a kérdésben nyitottságot várunk tőlük, s azt, hogy az EU-csatlakozást úgy fogják fel, mint az európai piacon való megmaradásunk próbáját” – nyilatkozta az Új Szónak Brňo. Hasonló értelemben nyilatkozott lapunknak a magyar tárgyalóküldöttséget vezető Major István külügyi helyettes államtitkár is. „Ha két éven belüli EU-csatlakozással számolunk, akkor sokkal borzasztóbb versenynek lesz kitéve mindenki, és ott már nincs semmiféle védzáradék-lehetőség, hiszen az egész nyugat-európai agrártermék- és élelmiszerpiaccal számolnunk kell” – mondja Major. Úgy véli, a CEFTA-tagállamoknak tisztázniuk kell, milyen feltételek közepette és esetenként milyen hosszú időszakra indokoltak az agrártermékek külkereskedelmében alkalmazott védzáradék-intézkedések. „Ezek az intézkedések ugyanis gyakran hosszú évekig évényben maradnak, amikor már teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet piaczavarásról beszélni” – hangsúlyozta a magyar helyettes államtitkár. Tavaly 20 százalékkal nőtt a CEFTA-tagországokba irányuló magyar export. CEFTA-tagországok részesedése a magyar külkereskedelemben az 1992-es alig 4 százalékról mostanra több mint 8 százalékra emelkedett. (korp)