Biztosító – kórházak: 1:0

A minisztérium által kidolgozott új finanszírozási szabályozás lehetővé teszi az egyes biztosítóknak, hogy csak az általuk megrendelt gyógyászati teljesítményt fizetik ki – semmi többet. A biztosítók természetesen csak annyit tudnak fizetni, amennyi pénzük van, tehát a kórházaknak csökkenteniük kellene az eddig megszokott teljesítményüket. Eddig ugyanis azon az elven működtek, hogy a biztosítók az érvényes ármeghatározás szerint minden kezelést kifizetnek nekik. Ennek a rendszernek az volt a hibája, hogy a biztosítóknak – főleg az Álatalános Egészségbiztosítónak – nem volt ennyi pénzük, tehát a kórházaknak csak az elvégzett teljesítmény után járó összeg egy részét fizették ki. A kórházak azonban eladósodtak, mivel nem tudtak fizetni saját beszállítóiknak, eladósodtak. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy hó végén a biztosítók közölték a kórházakkal, hogy az igényeik hány százalékát tudják kifizetni. Megvan ugyan az esély arra, hogy tartozásaikat törleszteni fogják, mivel az államot törvény kötelezi az Általános Egészségbiztosító tartozásainak megtérítésére.

A kórházak tartozásai elérik a 12 milliárd koronát. A legnagyobb hatással az Általános Egészségbiztosító van működésükre, ugyanis hozzá tartozik a biztosítottak (tehát Szlovákia összlakoságának) csaknem 70 százaléka. Ha a biztosító csökkenti az általa fizetett gyógyászati teljesítmény mértékét, akkor ez valóban oda vezethet, hogy egyes kórházi osztályok, akár teljes kórházak is megszűnhetnek létezni.

A legnagyobb gondjai is ennek a biztosítónak vannak, mivel ő tartja nyilván az állam valamennyi biztosítottját – diákok, nyugdíjasok, munkanélküliek –, melyek után az állam csak a töredékét, alig egyharmadát fizeti a az átlagos biztosítottak által fizetendő biztosítási díjnak. Az Általános Egészségbiztosítónak törvény adta kötelessége kiegyensúlyozott költségvetést készíteni, ezt a kötelességét azonban csak akkor tudja betartani, ha a jövőben csökkenti a térített gyógykezelések számát.

Az egészségügyi szakemberek szerint a finanszírozás megváltozása részben rendezné a kórházak támogatási rendszerét. Külön fizetné ugyanis a fekvőbetegek kezelését, külön a szakorvosi kezelést és külön a közös diagnosztikai egységeket. Bizonyos szempontok alapján osztályozná a betegeket, megállapítaná a hasonló betegségek gyógyításának költségigényét. Ez az úgynevezett DRG (Diagnosis Related Groups) rendszer. A biztosítók előre megszabnák az általuk térített betegek, kezelések számát, ami oda vezetne, hogy csak annyi kezelést végeznének el a kórházak, amennyit a biztosítók ki tudnak fizetni. Ennek logikus folyománya, hogy azok a szakosztályok, melyekre nem lesz szükség, megszűnnek. Természetesen egyben csökkenne az elvégezhető kezelések száma, velük együtt a kórházakban kezelt páciens is kevesebb lenne. Rudolf Zajac, a MESA 10 egészségügyi szakértője szerint azonban ez sem vezet az áhított célhoz, az egészségügy reformjához, gazdaságos működéséhez. „Szlovákiában túl sok kórház működik, a költségvetésük legnagyobb részét, majdnem 90 százalékát az úgynevezett fixköltségek (rezsi, épületfenntartás, fizetések) teszik ki. Tíz százalék marad a gyógyászati felszerelésre és az orvosságokra”, állítja a szakember. A rendszer bevezetésének egyik hátránya bevezetésének módja: a szinte monopolhelyzetben lévő Általános Egészségbiztosító kényszeríti a kórházakat a számukra előnytelen szerződések aláírására, és elvárja tőlük, határozzák meg, mely kezeléseket, gyógyászati eljárásokat akarják megtartani. Megteheti, ha a fenntartója, a kormány is belegyezik, hiszen nélküle a legtöbb kórház csődbe menne. Csak a tárgyalás módja emlékeztet a maffia sápszedésére, mondja Zajac.