Bankkonszolidációs hullám térségünkben

Bécs. A közép-kelet-európai bankpiac újabb konszolidációs hullám előtt áll, és a következő két-három évben erőteljesen megfogyatkozik a piaci szereplők száma – írja az osztrák Bank Austria/Creditanstalt felmérése.

A felmérés rámutat, hogy azok a bankok, amelyeknek nincs világos kelet-európai stratégiájuk, nehezen fogják tudni megőrizni pozíciójukat, és valószínűleg kénytelenek lesznek visszavonulni a piacról. A második konszolidációs hullám néhány országot már elért. A Bayerische Landesbank tavasszal felszámolta horvátországi érdekeltségét, és a Riječka Banka az osztrák Erste Bank tulajdonába került. A Berliner Bankgesellschaft rövidesen megszabadul a cseh Živnostenská Banka pénzintézetben bírt részesedésétől, és várhatóan az olasz UniCredito lép a helyébe. Magyarországon, ahol az első konszolidációs hullám már nagyon korán lezajlott, az ING és az ABN Amro részben leépítette pozícióit, a Société Générale pedig elhagyta a magyar piacot.

A jelentés rámutat, hogy a közép-kelet-európai banküzletágat egyre inkább a külföldi pénzintézetek uralják. 2001-ben a térségbeli bankok összesített mérlegfőösszegének 57 százaléka jutott külföldi bankokra, szemben az előző évi 53 százalékkal. Ugyanez a mutató 1998-ban csupán 32 százalék volt. A legerősebb a külföldi dominancia a horvát bankrendszerben, ahol a külföldiek tulajdoni aránya 82 százalék. Csehországban ez a szám 78 százalék, Szlovákiában 75 százalék, Magyarországon 63 százalék, Lengyelországban 51, Szlovéniában pedig 33 százalék.

Az összesített mérlegfőösszeget tekintve a térség (beleértve Oroszországot) vezető bankja 24,3 milliárd euróval a belga KBC, majd a Bank Austria/Creditanstalt következik 21,6 milliárd és az Erste Bank 20,4 milliárd euróval. A negyedik helyen az olasz UniCredito áll 18,1 milliárd eurós mérlegfőösszeggel, az ötödiken a Citibank 14,9 milliárd euróval. A BA/CA felmérése szerint a közép-kelet-európai banküzletág növekedési potenciálja változatlanul nagy. 2001-ben a térség bankjainak összesített mérlegfőösszege a GDP-hez viszonyítva az előző évi 68 százalékról 76 százalékra emelkedett ugyan, Nyugat-Európához viszonyítva azonban még mindig csekély. Ausztriában ugyanez a mutató 295 százalék, az euróövezet összességében pedig 200 százalék. (m, ú)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?