Az elmaradottak elmaradottabbak lesznek

Pozsony. Amikor az Európai Unióban kezdték lenyesegetni a szárnyvonalakat, a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy ez a drasztikus lépés csak végső esetben indokolt. Valóban, néhány évvel később rájöttek, a szárnyvonalak üzemen kívül helyezése az adott térségben negatív irányú láncreakciót indított el, ezért néhány vonalon újraindították a járatokat. Hozzánk legközelebb erre Csehországban akadt példa. A 2010-ig szóló közlekedéspolitikai távlatokat felvázoló uniós Fehér Könyv leszögezi: a vasút megújulása az egyes európai régiók tartós fejlődésének alapvető feltétele. Az bizonyos, hogy a kevésbé kihasznált vonalak működtetése ráfizetéses, ám az is igaz, hogy magának a vasútnak az üzemeltetése sem gazdaságos. A cég vezérigazgatóságának berkeiből származó értesülések szerint legalább 20–25%-kal lehetne növelni a hatékonyságot. Ebben az esetben viszont nem szorulnának rá arra az 1,3 milliárd koronás állami dotációra, amelynek hiányában 25 szárnyvonalon február 2-tól leáll a személyforgalom. Hihetetlen öncsonkításról van szó, hiszen a teljes vasúthálózat 20%-a lesz kihasználatlan. Természetesen az állam is hibás a döntésben, mivel éppen az eleve leszakadóban levő régiókat sújtja legjobban a közlekedés leállítása. Ez viszont az adott térségben a munkanélküliek számának további növekedéséhez vezet, vagyis mire esetleg újra felújítanák a közlekedést, már szinte nem lesz kit szállítani.

Ha elmarad a korszerűsítés, további leállásokkal számolhatunk. Márpedig a pályák modernizálása pénzigényes, egyetlen kilométernyi szakasz 160 millió koronába kerül. A jelenlegi ütemterv szerint a Pozsony–Nagyszombat szakaszt 2006-ig, a Pozsony–Zsolna vonalat 2010-ig újítanák fel, feltéve, ha sikerül pénzt meríteni az EU ISPA alapjából. Az uniós pénzre szükség lesz, hiszen a Nemzeti Vagyonalap éppen tegnap utalta át annak a 2,915 milliárd koronának az utolsó részletét, amelyet a vasút a biztosítókkal, az energiaszolgáltatókkal szembeni adósságának törlesztésére fordít. (só)