Athén megint elkerülte a végveszélyt

Görögország és az eurócso-port pénzügyminiszterei kompromisszumos megoldást találtak a nemzetközi hitele-zőkkel megrekedt tárgyalások folytatása érdekében.

Brüsszel. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő csoport elnöke a brüsszeli tanácsülés után elmondta, a szakértők a görög hatóságokkal egy kiegészítő csomag megvalósításán fognak együttműködni a strukturális reformok, az adó- és nyugdíjrendszer, valamint a munkaerőpiaci szabályozás előrehaladása érdekében. A megállapodás megnyitja az utat a következő hitelkeret lehívása előtt. Elmondta azt is, hogy a görög gazdasági reformprogramban elért előrelépés érdekében Görögország olyan, a folyamatot felfüggesztő feltételeket is elfogadott, amelyek automatikusan életbe lépnek akkor, ha Athén nem tesz eleget a költségvetési céloknak.

A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát. A harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2015 augusztusában indult el és a tervek szerint 2018. augusztus 20-ig tart. A program keretében nyújtott 86 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja. A program célja annak biztosítása, hogy Görögország fenntartható növekedési pályára térjen vissza. Görögországnak középtávon a hazai össztermék (GDP) 3,5%-ának megfelelő elsődleges költségvetési többletet kell megcéloznia. A mostani feszültségek forrása a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a többi hitelező közötti ellentét: a Valutaalap szerint ez a 3,5%-os cél túlságosan magas, visszafogja a növekedést. További adósságkönnyítéseket tartanának szükségesnek, amitől viszont az uniós finanszírozók teljes mértékben elzárkóznak, különös tekintettel a közelgő holland, francia és német választásokra. (MTI, PrivatB.)