Athén 44 milliárd eurót kap

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A pénzügyminiszteri tanácsot elnöklő Jean-Claude Juncker kijelentette, olyan megállapodásról van szó, amely „nem csupán pénzről szól, hanem egy jobb jövő ígéretét hordozza magában a görög nép számára”, miközben segíti az euróövezet egészét is. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország további pénzügyi támogatást kapjon a nemzetközi szervezetektől. A hitel újabb szeletét, 44 milliárd eurónyi segítséget Athén várhatóan már a jövő hónapban és januárban megkapja. Benne lesz az a 31 milliárd euró is, amelynek felszabadítására tavasz vége óta vár az ország.

Az Európai Unió és az IMF a korábban elhatározott két, többéves mentőcsomagban összesen 240 milliárd eurónyi támogatást helyezett kilátásba Görögországnak hitel formájában. Ebből 150 milliárdot Athén már meg is kapott. A mostani döntés a gyakorlatban 40 milliárd eurós adósságenyhítést is jelent a nehéz helyzetben lévő hellének számára. A miniszterek megállapodtak abban, hogy az említett célkitűzések elérésének érdekében csökkentik a Görögországnak nyújtott hitelek kamatát, továbbá az Európai Központi Bank görög kötvényekből származó bevételének egy részét visszaforgatják Athén számára. Közbenjárnak annak érdekében is, hogy Görögország nagyon kedvezményesen visszavásárolhassa saját kötvényeit a magánhitelezőktől. A görög kormánynak cserébe szigorú takarékossági intézkedéseket kell végrehajtania. Az ország adóssága 2015-ig a GDP 200%-át is megközelítheti.

Juncker és Olli Rehn pénzügyi uniós biztos tegnap sajtótájékoztatón méltatták az eddigi görög erőfeszítéseket, és kiemelték, hogy Athén bizonyította: tartani igyekszik magát vállalásaihoz. Megerősítette az EU és az IMF megállapodásának tényét Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke úgy véli, ez csökkenteni fogja a bizonytalanságot a piacokon és növelni az EU-ba, illetve a Görögországba vetett bizalmat. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy Görögország újra az elviselhető adósság pályájára léphet. Jelezte, hogy a mostani megállapodás nyomán a következő hitelrészlet felszabadítását fogja javasolni a valutaalap igazgatótanácsának.

A miniszterek két hét alatt háromszor találkoztak a görög támogatás ügyében. A politikai szinten elért megállapodást még az euróövezeti országok egy részében a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Csak ezt köbvetően születhet meg a hivatalos döntés a hitel átutalásáról. A Görögországnak nyújtott kölcsönök kamatának csökkentése egyes hitelező országok esetén azt jelenti, hogy buknak a támogatáson, mert az új hitelkamatnál drágábban jutottak a pénzhez, amit kölcsön adtak. Ez csak a kezdet, lesz még nagyobb leírás is. A hitelezőknek előbb-utóbb szembe kell nézniük azzal, hogy egy fizetésképtelen országnak adták a pénzüket. A tartozás jelentős részét el kell engedniük ahhoz, hogy a görögök ki tudják kaparni magukat a gödörből. (MTI, ú)