Akár százmillióktól is eleshet a mezőgazdaság

A támogatási plafon felvetését követően mozgásba jöttek az európai agrárszektor állóvizei, mégpedig nem ok nélkül.

Az uniós pénzekre módfelett szüksége van még a gazdaságilag fejlett államoknak is. Nem beszélve arról, hogy a közös európai anyagi források visszaszorítása rendkívül kedvezőtlenül érintené a gyengébbeket, köztük Szlovákiát is. „A javaslat nem veszi figyelembe az agrárágazat fejlődését a posztkommunista országokban. Egyértelműen diszkriminatív intézkedésnek tekintenénk, ha az unió tagállamai rábólintanának a támogatási plafont megjelölő jogszabályra” – mondta lapunknak Marián Uhrík, a szlovákiai takarmánygyártók szakmai szövetségének az elnöke. A közvetlen támogatási plafon megszabásával az említett térség mezőgazdasági termelése ugyanis még jobban visszaszorulna.

„Szlovákia mezőgazdasága idén, az Európai Unió közvetlen támogatásai révén, 357 millió euróhoz juthat. A 27 tagú Európai Unió viszonylatában Szlovákia a jelzett dotációkat illetően az utolsók között kullog a mezőnyben” – mutatott rá Uhrík. Megjegyezte, Brüsszel az unió új költségvetésének ismeretében azt javasolja, hogy az egyes tagországokban egyenlítsék ki az egy hektárra megszabott támogatások összegét. Jelenleg a szlovákiai gazdák 239 euró támogatást kapnak hektáronként. Ha sikerül átültetni az egyenlő támogatás elvét, abban az esetben minden gazda megkapja legalább a hektáronkénti 270 eurót. „Az EU egész mezőgazdasági politikája a dotációkon alapszik. A közös európai költségvetésből jelentős tételeket különítenek el a mezőgazdaság számára. Reálisan elemezve a helyzetet, ezt a rendszert elvileg nem lehet módosítani, bár több gazdasági elemző is úgy véli, hogy egy dotációmentes körforgásban Szlovákia konkurenciaképesebb lehetne” – fejtegette a kérdést a takarmánygyártók szakmai szövetségének elnöke. Véleménye szerint az uniónak mindenképpen rugalmasabban kellene reagálnia az agrárpiac alakulására. Ilyen vetületben az egyes országoknak a jelenleginél szabadabb kezet kellene adni, hogy hatékonyabban értékesíthessék saját termékeiket, pontosabban azon termékeket, amelyek a leginkább hagyományosak egy-egy uniós állam mezőgazdasági termelésében. „A támogatás bármilyen formája végeredményben helytelen irányba ferdíti el a piacot, s magában hordozza annak veszélyét is, hogy az uniós tagországok agrártermelése csak lassúbb ütemben halad előre a fejlődő világ termelőihez viszonyítva” – vallja Marián Uhrík.

A támogatási plafon megszabását elutasítja a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) is. „Diszkriminatív intézkedésnek véljük a javaslatot, és sosem fogunk egyetérteni vele. A nagygazdaságokat adminisztratív módon, azaz művileg szelektálná, ami hátrányukra válna az európai piacon. A mezőgazdasági nagyvállalatok azok, amelyek az agrárágazatban az igai hajtóerőt jelenthetik a foglalkoztatottság növelésében. Ezzel természetesen nem akarjuk mellékvágányra szorítani a kisgazdálkodásokat az agrártermelés szerkezetében, de nem engedhető meg, hogy nagyságrend miatt diszkriminálják a nagyobb területeken gazdálkodókat. Erre a támogatásra éppúgy szükségünk van, mint a többi uniós tagállamnak, mivel hátrányosabb helyzetbe kerülnénk a közös európai piacon” – mondta lapunknak Stanislav Nemec, az agrárkamara szóvivője.
Susla Béla