Agrárpolitikánk sikerei

Csupán a községek belterületén lévő telkek ügyébe és az ismeretlen tulajdonú területek bérbeadásának községek általi véleményeztetésében sikerült eredményt felmutatnunk. Időt nyertünk azzal, hogy sikerült 2006-ra kitolni az ilyen földek állami tulajdonba kerülésének határidejét. A politikai egyezségből következő törvénymódosítási javaslatot jogászokkal elkészítettük, beterjeszthetősége így csupán a kedvezőbb politikai klíma függvénye.

Fontos terület a támogatási rendszer és támogatási politika, ahol a közvélekedéssel ellentétben (melyet a miniszter személyének a fentiek miatt is negatív megítélése indokolt), eddig nem tapasztalt, és az elkövetkező restriktív időszak miatt nehezen megismételhető pozitív fejlődést sikerült elérnünk. Az ország legintenzívebben termelő délnyugat-szlovákiai részén a beáramló agrártámogatások mértéke 1999-től radikálisan megnőtt. Konkrétan ez a magyarság által lakott észak-kisalföldi régiókban a következő képet mutatja 1 hektár mezőgazdasági földterületre átszámítva: Pozsony–Szenc 114%, Nyitra 42%, Dunaszerdahely 50%, Érsekújvár 67%, Galánta 68%, Komárom 72%.

A keletebbre fekvő magyarlakta vidékeken a termelés kevésbé intenzív vagy félextenzív jellege miatt a növekedés nem volt ilyen jelentős, de az átlagnövekedés ott is elérte a 12%-ot, miközben Losonc 37%-os, Tőketerebes 22%-os, Nagymihály 16%-os és Rozsnyó 17%-os eredményével átlagon felüli növekedést mutat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az északi régiók támogatottsága gyakorlatilag stagnált, illetve részaránya a kifizetett támogatásokon belül csökkent.

Kijelenthető, hogy az 1999-2001 közti támogatás-növekményt (7,4 milliárdról 8,9 milliárdra) a dél- és nyugat-szlovákiai intenzíven termelő régiók vitték el. A kormányciklus elején bárki „látatlanul” kiegyezett volna ezen eredmény felével is. Tény, hogy mindez tárcán belüli szövetségesek nélkül is a miniszter ellenére nem jöhetett volna létre. Neki is alapvető érdeke volt, ha tíz év után pozitív gazdasági eredményt akart felmutatni, a termelésorientált mezőgazdaság támogatása. Nagymértékben átalakult, modernizálódott a támogatás módja is. Hektárátalányos, területre adott támogatás már csak a kis területen termesztett speciális kultúráknál és a gabonaféléknél van. A többi növényfélénél már produkció alapján fizetik a támogatást. Új, modern pénzügyi támogatási formákat is bevezetett a szaktárca, mint például a kamattámogatást, mellyel két lépcsőben (először 4-5%-ra, majd 1-2%-ra) sikerült leszorítanunk a vállalkozók által felvett hitelek kamatterheit. Komoly lendületet kapott az öntözés és az öntözőberendezések támogatása is, mely elsősorban az általunk lakott régiók számára fontos. A leírtaknak is köszönhetően az ágazat tíz év után több mint félmilliárdos nyereséggel zárt, ami szédítő eredménynek számít, mert az előző években félmilliárdos veszteségek voltak. Az eredmények regionális bontásban a legérdekesebbek. A támogatásnövekedésnek is köszönhetően élre ugrottak a délnyugat-szlovákiai régiók. Komárom lett a legnyereségesebb, hektárra vetített 1980 koronával, második Érsekújvár 1775-tel, harmadik Galánta 1595-tel. Ugyanezen régiók 1999-ben még a 6. (Komárom +8 Sk/ha), 11. (Galánta -179 SK/ha) és a 29. (Érsekújvár -1627 SK/ha) helyet foglalták el. Viszont nem sikerült előretörnie a dunaszerdahelyi régiónak, elsősorban az élelmiszer-ipari csődök miatt elszenvedett veszteségek miatt. Ennek ellenére különösebb likviditási gondok ott sem tapasztalhatók. Ez azt mutatja, hogy a régió egészséges alapokkal rendelkezik és a jövőben ott is nyereség várható. A többi magyarlakta régió közül jelentősen előreugrott Léva (34. helyről a 11-re), Nyitra (24-ről az 5-re), Pozsony–Szenc (21-ről a 8-ra) és Nagykürtös (34-ről a 12. helyezésre javított). A keletebbre fekvő extenzívebb régiók az északiakhoz hasonlóan helyezést ugyan nem javítottak, de a nyereségnövekedés ott is jelentős.

A fenti számok Dél-Szlovákia (és az ország) mezőgazdasága szempontjából nagyon jó és megőrzendő tendenciát mutatnak. Egyértelmű az is, hogy a támogatásnövekedést nem élték fel a költségek formájában, hisz mindenhol megjelent a nyereségességben (leginkább az általunk lakott régiókban). A jövő évi költségvetés parlamenti vitája során ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A szerző az MKP politikusa, földművelésügyi államtitkár