Fontos a humusztartalom

A nitrogén a növényekben a fehérjék alapját képezi. A zöld festékanyag - klorofil — része, hat a fotoszintézis gyorsaságára, ezáltal a növény zöld tömegének kialakításában van nagy szerepe. Hatása jól látszik a nitrogénnel túltrágyázott növényeken: nagyok, vastag a száruk, levelük, színük haragoszöld, az egész növény nagy, buja. Az ilyen növény kevesebbet virágzik, kevesebbet és rosszabb minőségű termést ad, fogékonyabb a betegségekre.

Hiányában a növények hitványak, sárgák, gyengék, kicsik, keveset — vagy egyáltalán nem virágoznak, nem teremnek. A növény gyökereivel elsősorban a talajból veszi fel, de felveheti a levelekre kijuttatott tápoldatból is. A nitrogén zöme a talajban a szerves anyagokban, kötött formában fordul elő. A növények részére felvehető formába a talajlakó baktériumok alakítják át. Ez a talajrészecskékhez már nem kötődik, ezért a talajvízzel mozog a talajban.

A levegőből az esővízzel szintén kerül némi nitrogén a talajba. Nagyobb mennyiséget kötnek meg az ún. nitrifikáló baktériumok, amelyek a pillangósvirágú növények gyökerein élnek. így pl. a borsó után 1 m2-en 4 g nitrogént, a lucerna után 20 g nitrogént képesek megkötni. Ez 1 ha-ra átszámítva 40-200 kg N-t jelent. A talajban ún. aerób baktériumok is élnek, amelyek szintén megkötik a levegő nitrogénjét. Megfelelő körülmények között (25-37 oC, 6,2-7,2 pH, kellő nedvességtartalom és oxigén jelenlétében) jelentős mennyiséget képesek megkötni.

A talajban zajló mikrobiális tevékenység egyik folyamata denitrifikáció, amelynek következménye a nitrogénsók csökkenése. A nitrogénsók jelentős mennyiségű oxigént tartalmaznak, amit a mikroorganizmusok az életfolyamataik fenntartásához használnak fel, így gáz alakban tiszta nitrogén szabadul fel. Ez a folyamat főleg levegőtlen, magas pH értékű és sok lebomlatlan szerves anyagot tartalmazó talajokra jellemző. A növények részére közvetlenül felvehető nitrogén mennyisége a talajban nagyon gyorsan változik, ezért ennek mennyiségét nem kifizetődő vizsgálni. Fontos mutató azonban a humusz mennyisége. Ha a humusztartalom 1-2%, akkor alacsony, jó ha magasabb 2-4%-nál. A szerves anyagból a vízben oldódó nitrogénsók lebomlási folyamatokkal jönnek létre. Ezek a folyamatok főleg a hőmérséklettől és a talajban levő oxigén mennyiségétől függnek. A lebomlási folyamatok hidegben nagyon lassúak, sőt le is állhatnak.

A nitrogéntrágyázás alapelvei

Ha ismerjük a növény számára felvehető nitrogén mozgását a talajban, a vele való trágyázásnál tartsuk szem előtt az alábbiakat:

– Kora tavasszal a talajban szinte nincs, vagy csak nagyon kevés felvehető nitrogén van, ezért a vegetáció indulásakot fejtrágyázni kell az őszieket, másrészt a vetés előtt be kell dolgozni a talajba a tavasziak alá a nitrogént.

– A szervesanyag lebomlásához oxigénre, vízre van szükségük a mikroorganizmusoknak, ezért a talajt sorközi műveléssel levegőztetni kell, ezzel megőrizzük a nedvességtartalmát is.

– Pillangósvirágúak vetésekor ajánlatos Rizobint (gyökérlakó baktérium-kultúrát) használni, főleg ott, ahol ritkán termesztünk ilyen növényeket. Ezek a mikroorganizmusok fajspecifikusak, és ha nincsenek a talajban megfelelő mennyiségben csak nagyon lassan tudnak a növény gyökerén elszaporodni. Hiányuk a növényeknél lassú, vontatott növekedést, fejlődést eredményez. Viszont meghálálják, ha vetés előtt pár kg N-t adunk, mivel az első fejlődési stádiumban a talajban lévő nitrogénre szorulnak.

Az intenzíven öntözött kultúrákban nitrogént csak kis mennyiségben adjunk, annyit, amennyit a növények gyorsan fel tudnak venni, célszerű, ha a kisebb mennyiséget gyakrabban juttatjuk ki.

– A vegetáció folyamán fontos a fejtrágyázás azoknál a növényeknél, ahol hosszú a vegetációs idő (pl. őszieknél, kukoricánál, cukorrépánál, burgonyánál, napraforgónál stb.).

– Számoljunk azzal is, hogy a szerves trágyából a nitrogén a talajtól függően 2-4 év alatt folyamatosan szabadul fel, tehát az így kijuttatott mennyiség az első évben nem áll teljes mértékben a növény rendelkezésére.

– Az ősziek alá az alaptrágyákkal (foszfor, kálium) csak annyi nitrogént adjunk, amit a növény még őszszel felhasznál, a többi úgyis kimosódik.

– A szalma-, kukoricakóró-, napraforgó-, vagy egyéb szármaradványra mindig szórjunk nitrogéntrágyát, meggyorsítjuk ezzel a lebomlásukat. Ha őszi kultúrát vetünk, ezekben a talajokban nagyfokú nitrogénhiány keletkezik, mivel a mikroorganizmusok az összes nitrogént felveszik.

– Minimális talajművelés esetén vegyük figyelembe, hogy a szerves anyagok lassabban bomlanak le, és a levegőtlen (főleg nehéz agyagtalajokban) nagyobb mértékben folyik a denitrifikáció. Ilyenkor nagyobb mennyiségű műtrágya adagolása indokolt.

Nitrogén-trágyák

A talaj nitrogéntartalmának pótlására a szervestrágyák a legmegfelelőbbek, közülük a szarvasmarhatrágya 0,42% N-t, a sertéstrágya 0,45% N-t tartalmaz. Az alaptrágyázásra (vetés előtt) használatos műtrágyák közül a kénsavas ammónia 20-21% N-t tartalmaz. Az úgyszintén alaptrágyázásra használatos hugyany 44-46% N-t tartalmaz. Fejtrágyázásra az ammóniumnitrát és mészkőpor keverékét alkalmazzák, ez 27,5-30% N-t tartalmaz.

Ma már nálunk is rendkívül gazdag a kínálat kombinált műtrágyákból, ezeknek a tápanyagtartalma a csomagoláson kötelezően fel van tüntetve. Nagyon jó hatásuk van a folyékony nitrogéntartalmú műtrágyáknak. Előnyük, hogy a növényvédő szerekkel együtt is ki lehet őket juttatni. Meg kell még említeni baktérium-kultúrákat tartalmazó trágyákat is, amelyeknek a nitrogénlekötő képességük nagyobb a talajban jelen levő baktériumokénál.

a szerző a KMEMI komáromi részlegének munkatársa