Évente mintegy 82 millió eurot költenek rá

Az Európai Unió tagországaiban vetőmagtermesztés 1971 óta támogatási program keretében zajlik, amely a farmerek számára biztosítja a vetőmagtermelés és a –felhasználás közötti egyensúly fenntartását.

A támogatást mintegy 40 növényfajta vetőmagjára, főleg fűfélékre, hüvelyesekre, néhány gabonafélére és lenmagok szaporítására folyósítják. A támogatások mértéke az unió keretében érvényesített közös mezőgazdasági politika (CAP) keretében kétévenként kerül meghatározásra. Az unió költségvetéséből erre a támogatásra évente mintegy 82 millió eurot költenek.

A nem tagországokból származó vetőmagok behozatala esetén azok csak olyan országokből importálhatók, amelyek minősítési rendszere az unióban érvényes minősítési rendszer szintjén van, s ezek az országok hivatalos ún. ekvivalens minősítési engedéllyel rendelkeznek. Esetleges vetőmaghiány esetén ezek a követelmények ugyan módosíthatók, ugyanakkor ehhez az EU vetőmagokkal foglalkozó állandó bizottságának jóváhagyására van szükség. A bizottság évente legalább tízszer ülésezik, s elsősorban a hatáskörébe tartozó szabványok változtatásairól dönt. A vetőmagokkal foglalkozó irányító bizottság a vetőmagpiac alakulásával és a vetőmagokkal kapcsolatos támogatási programok fejlesztésével foglalkozik.

A közös piacszervezés keretében az egyes terményekre így a vetőma-gokra is célárak vannak meghatározva, amelyek a termelők által elvárt árgaranciákat határozzák meg. Ezek a célárak az alapjai az ún. intervenciós áraknak, amelyekkel az unió egységes belső piacán vásárolhatnak. Ugyanezek alapján szabják meg a a küszöbárakat is, amelyek viszont a közösség külpiacaira érvényesek. Az intervenciós és a küszöbárak közötti különbség révén (a küszöbár a magasabb) az unió tagországai az egymás közötti kereskedelemben előnyösebb helyzetben vannak a külföldi szállítókkal szemben, egyúttal a változtatható behozatali vámok azt is biztosítják, hogy az unióba importált, esetleg jelentős mértékben támogatott termékeket ne hozhassák be a küszöbár alatti szinten. Ez az alapelv biztosítja azt is, hogy az exporttámogatások révén az uniós termékek árait a világpiaci szintre hozzák. A biztonság fokozása érdekében létrehozták az európai mezőgazdasági irányítási és garanciaalapot, amelyből az exporttámogatásokat, piaci beavatkozásokat és a szerkezetváltási intézkedéseket finanszírozzák. (ly)