Előtérben az intenzív termelés

A feltételezések szerint a következő 40-50 évben a világon megkétszereződik az élelmiszerfogyasztás, s ez nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem az ágazati tudományok és fejlesztés számára is rendkívüli kihívást jelent. Annál is inkább, mivel az új évszázad első negyedében több mint 8 milliárd ember számára kell élelmet biztosítani, miközben ezek négyötöde a fejlődő országokban él majd. Az új piaci lehetőségeket elsősorban azok a termelők tudják majd kihasználni, s elfoglalni a piaci szegmenseket, amelyek versenyképesen és hatékonyan tudják előállítani a jó minőségű élelmiszereket. Ebben a versenyben az egyes országok agrár-élelmiszeripari termelői számára nagyon fontos szerep jut az ágazati támogatásokban az agrártudomány és –kutatás finanszírozásának. Mint ismeretes, a hazai helyzet ezen a területen nem éppen rózsás, hiszen az ágazati kutatás, fejlesztés központi forrásokból való támogatása és finanszírozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiesett a honatyák érdeklődésének homlokteréből. Ugyanakkor az ágazatban kidolgozott előrejelzések alapján ma már egyértelműen ismertek azok a területek, amelyekben az elkövetkező időszakban komoly változások várhatók, s ezekre a változásokra nemcsak a gyakorlati életben, hanem hosszabb távon a legújabb ismeretek feltárásával is fel kell készülni.

Szakemberek által kidolgozott előrejelzések alapján jelentős változások várhatók a mezőgazdasági földterületek hasznosításában. A növénytermesztésben egyértelműen a termelés intenzív jellege kerül előtérbe, ami alapvetően befolyásolja majd az egyes növények termesztésének gazdaságossági mutatóit és a versenyképességet.

Feltételezik, hogy a gabonafélék, a hüvelyesek, a burgonya és a zöldségfélék valamint a gyümölcs és szőlő termesztése továbbra is növekedő tendenciát mutat. Az intenzitás terén jelentősebb változások várhatók a növények vegyszeres védelmében és a tápanyagpótlásban. Az elképzelések szerint tíz év alatt a gabonafélék hozamai 15 százalékkal, az olajosoké 40 százalékkal a cukorrépáé 20 százalékkal növekedhetnek az említett tényezők hatékony kihasználás révén. Ugyancsak növekedni fog a takarmánynövények termesztésében a termelés intenzitása.

Az állattenyésztésben, amelyet nálunk a növénytermesztéshez viszonyítva egyelőre alacsonyabb hatékonyság jellemez, várható, hogy a gazdasági állatok tartásának hatékonysága növekedni fog. Ezen a területen már az ország EU-ba való belépése után várhatók jelentős változások. A tejtermelésben 30 százalékos, a szarvasmarhák súlygyarapodásában 60 százalékos, a sertésekében 30 százalékos növekedéssel számolnak.

Az előrejelzések alapján az elkövetkező időszakban a lakosság élelmiszerfogyasztásában a sütőipari termékek és a lisztből készült élelmiszerek iránt fokozottabb érdeklődés és kereslet nyilvánul majd meg, ugyanakkor a cukor és az édességek fogyasztása várhatóan csökkenni fog. Növekedéssel számolnak viszont a burgonya és a tej fogyasztásában, miközben a sajtok, a marhahús és a tojás fogyasztása stagnálni fog. A baromfihús feltételezhetően a sertéshús kárára tovább növeli térhódítását. Várható, hogy az EU-ba való belépésünk után az élelmiszerek árai átmenetileg növekedni fognak. Ez elsősorban a már említett péktermékekre, valamint a cukorra és a vörös húsokra lesz érvényes. (szl)