Székrekedés ellen mozgás

A székrekedés gyermekeknél is gyakori panasz. Hátterében testi és lelki okok pl. betegség, folyadékhiány, rostszegény táplálkozás, szorongás is szerepelhetnek. A probléma megszüntetését elősegíti a folyadékban és rostokban gazdag táplálkozás, illetve a rendszeres testmozgás biztosítása.

Ügyelnünk kell rá, hogy a szobatisztaságra szoktatás során ne keltsünk bűntudatot, arra, hogy ha eleinte nem is sikerül a „bilire-ülés”, ne keltsünk a gyermekben szorongást.

A székrekedés egyik fontos kiváltó oka az lehet, ha a gyermek nem iszik eleget, különösen megfázás, influenza vagy éppen a forró nyári napok idején. Ilyenkor a fokozott izzadás miatt a bél megpróbál minden folyadékot felszívni a székletből, ezért a széklet száraz és kemény, az ürítés pedig fájdalmas lesz. E fájdalomélmény miatt a gyermekben félelem alakulhat ki, így a székrekedés tovább súlyosbodhat. A szorongás is székrekedést válthat ki. Problémát okozhat, ha a szülők túl sokat aggódnak a széklet elmaradása miatt, attól félve, hogy gyermeküknek bélelzáródása vagy bélcsavarodása lesz, holott normális esetben két ürítés között egy-két nap is eltelhet. Ez az aggodalom a gyermekre is átragadhat, és ő is szorongani kezd. Türelmesnek kell lennünk, amikor szobatisztaságra akarjuk szoktatni a gyermeket, a szidás vagy a kényszer ugyanis csak ront a helyzeten.

Intő jel, hogy valami nincsen rendben, ha a szülők az tapasztalják, hogy a székletürítés rendszeresen fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad, alsóneműje összepiszkolódik. Ha a szorulás rendszeressé válik, és akár három-négy nap is eltelik két székelés között, orvoshoz kell fordulni.

A szorulás elkerülésére léteznek természetes módszerek. Itassunk gyermekünkkel napi egy-másfél liter folyadékot: leginkább teát, frissen csavart gyümölcslevet vagy tiszta vizet. A helyes táplálkozás is kiemelt fontosságú, a rostban gazdag élelmiszerek ugyanis nagymértékben fokozzák az anyagcserét. Iktassunk be az étrendbe minél több nyers élelmiszert, friss gyümölcsöt, zöldséget pl. barackot, dinnyét, szilvát, szőlőt, paprikát, paradicsomot, uborkát vagy hagymát, mert ezek magas rost- és víztartalmuk miatt könnyen emészthetőek. Ne adjunk viszont túl sok répát, almát vagy banánt a kicsinek, mert ezek inkább fogják a székletet. Szintén magas a rosttartalma a teljes kiőrlésű gabonaféléknek, pl. a barna kenyérnek és a korpával dúsított készítményeknek. Reggelire kínáljunk gyermekünknek gabonapelyhet, müzlit vagy zabkását, használjunk teljes kiőrlésű lisztet és korpát a sütéshez és a főzéshez.

Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a rendszerességre: alakítsuk ki a biliztetés vagy WC-re járás meghatározott idejét, például 10-15 perccel reggeli vagy vacsora után. Teremtsünk ideális állapotokat a mellékhelyiségben: pl. tartsunk ott gyermekkönyveket, képregényeket, biztosítsunk megfelelő hőmérsékletet és kényelmet, hiszen a hideg és elhanyagolt WC ellenkezést válthat ki. Ugyancsak jótékonyan hat a bélműködésre a mozgás: menjünk gyakran ki a játszótérre, sétáljunk sokat, a nagyobbakat vigyük el biciklizni vagy kirándulni. Szintén segíthet, ha időnként óvatosan megmasszírozzuk a kicsi hasát, mert ezáltal mozgásra serkentjük a beleket, s ezzel megkönnyítjük az emésztését.

Ha a gyógyszermentes módszerek nem használnak, orvoshoz kell vinni a gyermeket, aki diétát, beöntést vagy hashajtót, súlyosabb esetben kivizsgálást javasolhat. Hashajtó esetén nem mindegy, hogy a széles kínálatból mit választunk, hiszen a gyermekek szervezete a felnőttekénél sokkal érzékenyebb. Vigyázni kell a szennát tartalmazó készítményekkel, mert azok súlyos hasmenést és kiszáradást okozhatnak.

(Forrás: Boehringer Ingelheim Pharma)