Semmi sem tilos a vesének, az egyensúly a fontos

Normális esetben két vesénk van. Bab alakú, körülbelül 12x6x3 cm-es szervről van szó, amelyekhez egy-egy húgyvezeték és egy húgyhólyag tartozik. Kiszűri a vérből a káros anyagokat, különböző endokrinológiai folyamatok irányításában vesz részt. Sajnos, mint minden, a vese sem tökéletes. Lehetnek vele született betegségei, ezek inkább a gyermeknefrológus hatáskörébe tartoznak. A gyerekkori vesebetegségek két nagy csoportja ismert: az egyik betegségcsoport az alakját, az anatómiáját, a másik a funkcióját érinti. Természetesen lehet átfedés a kettő között. Sajnos előfordulhat, hogy egy vese sem fejlődik ki. ilyenkor az embrió nem életképes, az anya elvetél. Aki egy vesével született, ez nem jelent mindig problémát. Egy vese is el tudja végezni a méregtelenítést, csak jobban kell rá vigyázni. Ma már kötelező az újszülöttek ultrahangos kivizsgálása, így hamar ki lehet szűrni az esetleges eltéréseket. Ha mindkét vese kifejlődött, 5–10 százalék arányban fordul elő, hogy „híd köti össze” őket, így lényegében patkó alakban helyezkednek el, aminek néha az a következménye, hogy az ember hajlamos a kőképződésre, a vesében pang a vizelet, hamarabb alakul ki gyulladás, illetve károsodnak bizonyos struktúrák. Leggyakoribb szerzett vesebetegség a gyulladás, a vesekövesség, a tumor, a ciszta, a baleset, sérülés okozta károsodás. 

Melyek azok az életmódbeli rossz szokások, amelyekkel a legtöbbet ártunk a vesének? 

Legjobban azzal ártunk neki, ha nem fogyasztunk rendszeresen elég folyadékot. Nagyon rossz szokás, ha valaki napközben jóformán egyáltalán nem iszik, aztán délután vagy este próbálja pótolni a folyadékbevitelt. Ez a lehető legrosszabb. Ilyenkor a vese egész nap szenved, mert kevés a folyadék, besűrűsödik a vér, és abból kell kivonnia a folyadékot. Aztán hirtelen sok folyadékkal terheljük le. Legjobb, ha kis adagokra szétosztva egész nap tiszta, nem édesítettet, ideális esetben szénsavmentes vizet iszunk. Nagyon fontos a megfelelő táplálkozás. Ha nem magas a vérnyomásunk és nem vagyunk cukorbetegek, akkor a vesénknek nagy esélye van, hogy egészséges legyen. Ugyanis mindkét betegség károsítja a vesét. Figyelni kell a fehérjebevitelre is. Kutatások bizonyították, hogy jobb a növényi eredetű fehérje. Nem azt mondom, hogy nem ehetünk húst, de a vesének több munkát adunk, ha állati eredetű fehérjét fogyasztunk. 

Mint minden szervünk, a vese is öregszik. Annak is lehet veseproblémája, aki egész életében egészségesen táplálkozott, sokat mozgott, mert bizonyos idő után a vese vagy elfárad, vagy megöregszik...

 Így van. A vese is öregszik, lassúbbá válik. Lassabban választja ki a vizeletet, több méreganyag halmozódhat fel a szervezetben. Onnan vesszük észre, hogy már nem a régi, hogy vizelési probléma jelentkezik, kevesebb vizelet képződik, dagad a láb. A vérből látja az orvos, hogy bizonyos anyagok, például a keratinin szintje megemelkedik. Ez azt jelzi, hogy lassabban működik a vese. Mint említettem, a vese endokrin folyamatokban is részt vesz, például aktiválja a D-vitamint, amiről tudjuk, hogy fontos a csontok egészsége szempontjából. Ezért a krónikus vesebetegeknél csontritkulás fordulhat elő, de gyakori közöttük a vérszegénység is. Fontos megemlíteni a vese és a magas vérnyomás kapcsolatát. Ha valakinek hosszú távon magas a vérnyomása, károsodnak a vese erei, de maga a vese is okozhat magas vérnyomást például a beszűkült a veseartéria miatt. A vese ilyenkor azt hiszi, hogy alacsony a vérnyomás, mert kevés vért kap. Olyan anyagot kezd termelni, ami megemeli a vérnyomást. Rendszerint vérnyomáscsökkentő gyógyszert kap a beteg, de ha alaposan ki lenne vizsgálva a veséje, kiderülne, hogy a veseartériával van a probléma.

Állítólag Szlovákia lakosságának 3-4 százaléka valamilyen vesebetegségeben szenved. Melyek a leggyakoribb vesebetegségek? 

Leggyakoribb a vesekő, a gyulladás, a tumor. A regiszterbe a gyulladásokat nem jelentjük, csak a daganatokat. 

Akinek volt már veseköve, bizonyíthatja: rendkívül erős fájdalommal jár. Miért alakul ki vesekő, s játszik-e szerepet benne az öröklött hajlam? 

Nagyon sok tényező játszik közre kialakulásában. Fontos a megfelelő táplálkozás, de az öröklött hajlam is. Itt említhetném meg ismét a veleszületett problémákat. Egy patkó alakú vese jól működhet, de nem éppen olyan az alakja, mint amilyennek lennie kellene, s ez valószínűsíti a kőképződést. A kemény víz, bizonyos gyógyszerek, esetleg gyulladás – ez mind elősegíti a kőképződést. Normális esetben a milliméteres köveket kipisiljük, észre sem vesszük. Nagyobb probléma, ha valamelyik több mint 3 mm-esre nő, éles felületű, nem tud átjutni a húgyvezetéken, az nagyon erős fájdalommal jár. 

Hogyan lehet tőle megszabadulni? 

Legfontosabb a megelőzés. Amit csak tudunk, tegyünk meg, hogy ne alakuljon ki kő. Igyunk rendszeresen elegendő folyadékot. Ajánlják a sört is, vízhajtó, elvileg ki tudja tisztítani a vesét. Két-három pohár sör másfél liter folyadékot jelent, de mi, orvosok a tiszta vizet ajánljuk. Ha már kialakult a kő, és elindul lefelé, csillapítani kell a fájdalmat, amit hányinger, hányás is kísérhet. Ha nem segít az infúzió, sztentet vagy kivezető csövecskét ültetnek be, hogy a vese meg tudjon szabadulni a vizelettől. Miután megnyugszanak a szövetek, magát a követ is el tudjuk távolítani. A nagyobb köveket ultrahanggal, lézerrel szét lehet zúzni. 

Ha valakinek már egyszer volt veseköve, mekkora az esélye, hogy megint lesz? 

Sokkal nagyobb. Ha csak lehet, mintát veszünk belőle, hogy megtudjuk, milyen kőről van szó, mert rengeteg fajtája van. Ha a beteg türelmes és minden ajánlott kivizsgáláson részt vesz, ami több hétig is eltarthat, a kő összetétele alapján meg tudjuk neki mondani, hogyan változtassa meg étrendjét. 

Igaz az az állítás, hogy a túl sok D-vitamin vesekövességet okoz?

A zsírban oldódó vitaminokat, s ide tartozik a D-vitamin is, túl lehet adagolni. Ha ezekből túl sokat fogyasztunk, raktározódik a zsírszövetekben és problémát okoz. A vízben oldódók kimosódnak a szervezetből. A D-vitamin valóban nagyobb százalékban okozhat vesekövességet, de rengeteg pozitív hatása van. Mérlegelni kell, ki mennyit fogyaszt. Azt ajánlom, az általános orvos vagy specialista mérje fel, milyen a D-vitamin- szint, s annak alapján pótolja a hiányt. 

Milyen jelek utalhatnak vesegyulladásra? 

A gyulladásokat két nagy csoportra osztjuk: heveny és krónikus, több héten át tartó gyulladásokra, amikor nem egyértelműek a tünetek. Például az idősebb embereknek gyakran fáj a hátuk, de a vesére nem is gondolnak. A gyulladás lehet bakteriális – ez a leggyakoribb – vírusos, gombás eredetű. Van úgynevezett steril gyulladás, amikor nem fertőzés van, hanem valamilyen autoimmun betegség áll a háttérben. Sérülés, ütés is kiválthat gyulladást. Tipikus a fiatal nők vesegyulladása, mert az ő húgycsövük rövidebb, könnyebben bejutnak a baktériumok, és a húgyhólyaggyulladás vesegyulladássá fajulhat. Ismerünk hematogén gyulladást, amikor van egy gyulladt fog, s a baktériumok könnyen bekerülhetnek a véráramba, eljuthatnak a veséig. Ez általában idősebb, immungyenge betegeknél fordul elő. 

Mennyire veszélyes a vese szempontjából a manapság oly népszerű wellness, a meleg vízben való ücsörgés? 

Nem ismerek olyan kutatást, ami szerint a meleg víz rosszat tenne, hiszen ellazítja az izmokat. Ha van egy pici vesekő, mindig könnyebben távozik meleg vízben. Azt ajánlom, meleg vízzel zuhanyozzon az, akinek veseköve van. Viszont ha kijövünk a vízből, és magunkon hagyjuk a vizes fürdőruhát, a test kihűl, lokális gyulladás alakulhat ki, ami később vesegyulladássá válhat. 

Hol van az a pont, amikor már semmilyen házi módszer nem elég, és orvoshoz kell menni? 

Az akut vesegyulladás majdnem minden esetben magas lázzal, deréktáji fájdalommal jár. A hátfájdalomtól úgy lehet megkülönböztetni a vesegyulladás okozta fájdalmat, hogy az előbbi bizonyos testhelyzetben enyhül. Ha azt tapasztaljuk, hogy a vizelet nem szép sárga, mint korábban, vagy a mennyisége kevesebb, esetleg véres, nyálkás, gennyes, ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni. Ha romlik a vese működése, a folyadék a szervezetben marad, megdagad a láb, a kéz, a szemhéj, mielőbb orvoshoz kell menni, akár a sürgősségi osztályra is.

Ilyen esetben még több folyadékot kell inni? 

Nem is mondanám. Ihatunk, csakhogy ha nem működik jól a vese, akkor még több víz marad a szervezetben. Ma már egy egyszerű teszttel ki lehet mutatni, hogy rendben van-e a vizelet: van-e benne fehérje és más, oda nem való anyag. Ennek alapján az általános orvos el tudja dönteni, hogy kell-e további kivizsgálás. Ilyen tesztet a gyógyszertárban is lehet vásárolni, bár a laikus otthon viszonylag nehezen tudja kiértékelni. Inkább bízzuk az orvosra.

Mivel magyarázható, hogy az utóbbi időben megnőtt a vesedaganatos betegek száma? 

A magyarázat viszonylag egyszerű: több CT- és MR-vizsgálatot végzünk, így olyan vesetumorokat is felfedezünk, amelyeket régen nem. Most mindent gyorsabban diagnosztizálunk. Régen már csak akkor vették észre, amikor ki lehetett tapintani, fájt, véres volt a vizelet. Ma már ultrahanggal 2-3 cm-es tumort is ki tudunk mutatni. Ilyenkor rendszerint a vesének csak azt a részét távolítjuk el, ahol a daganat van, s ha nincs áttét, akkor 90 százalék felett van az esélye annak, hogy a későbbiekben nem okoz problémát. 

Véleménye szerint egy szlovákiai vesebeteg is megkapja azt a kezelést, mint például egy németországi páciens?

 Igen. Lehet, hogy az Egyesült Államokban vannak új kísérleti gyógyszerek, amelyek nálunk nincsenek, de nálunk is nagyrészt hozzáférhetők a fontos gyógyszerek. Vannak munkahelyek, ahol laparoszkóposan és robottal műtenek. Én a hibát az emberekben látom, mert nem járnak a szűrővizsgálatokra, ellenőrzésre, nem szedik rendszeresen a gyógyszereket, s nem olyan az életmódjuk sem, amilyennek lennie kellene. 

Létezik-e olyan étel, amit ajánlatos kerülni, hogy vesénk minél tovább egészséges maradjon? 

Semmi sem tilos, az egyensúly a fontos. Ehetünk disznóhúst is, de ne csak állati eredetű fehérjét foggyasszunk, időnként helyettesítsük borsóval, lencsével. Igyunk elegendő folyadékot, naponta legalább másfél litert, feltéve ha a nefrológus vagy a kardiológus nem mondja másképpen.