Portalanítsunk gyakran

Az allergiás reakció az esetek többségében nemcsak a szemet, hanem az egész szervezetet érinti. A kötőhártya-gyulladáshoz tehát allergiás nátha vagy asztma is társulhat. Kialakulásában valószínűleg szerepet játszik a meleg is, ugyanis a szubtrópusi vidékeken gyakrabban fordul elő, nálunk pedig a fokozódó nyári meleg hatására a tünetek rosszabbodnak.

Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyek hasonló mennyiségben és hasonló körülmények között más emberekre veszélytelenek. A pollen, az állati szőr, a házi poratka ürüléke és a gombaspóra alapvetően ártalmatlan anyagok, ám mégis gyakran váltanak ki allergiát. A kutatások azt bizonyítják, hogy az allergia civilizációs betegség, amelynek kiváltó oka a nagyfokú környezetszennyezés, az egyre nagyobb elgazosodott, parlagon maradt földterületek, valamint a globális felmelegedés. Tehát nemcsak a levegőben keringő pollenek mennyisége emelkedik, hanem bizonyos környezeti-vegyi hatásokra megváltozik a szerkezetük is. Ugyanannak a növénynek a nagyvárosban, a forgalmas utak mentén, ill. a tisztább levegőjű vidékeken szedett példányaiban más-más a pollenek fehérjeszerkezete, s ez a magyarázata annak, hogy a városokban élők körében több az allergiás, mint a zöldellő vidékeken.

Idényben van egész évben

Allergiás reakció esetén az immunrendszer behatolóként kezeli az allergént, és megpróbálja elpusztítani vagy kiűzni a szervezetből. Ennek során immunoglobulin E (IgE) típusú antitestet termel, amely hozzákapcsolódik a hisztamint tartalmazó hízósejtekhez (ez a sejtféleség a kötőszövetben található). Ahogy egyre több allergén jut a szervezetbe, a hízósejtek szétesnek, és a hisztamin felszabadul. Ez az anyag kitágítja az ereket, növeli az érfalak áteresztőképességét, így az erekből folyadék áramolhat ki, amely a környező szövetekben duzzanatot, ill. gyulladásos folyamatot – allergiás tüneteket – idéz elő. Az allergének mennyiségének növekedésével a tünetek felerősödnek. Az antitestek még az után is a rendszerben maradnak, hogy az allergén kiürül a szervezetből, és ha a páciens újra kapcsolatba kerül ezzel az anyaggal, azonnal aktiválódnak.

A tünetek a kiváltó októl függően lehetnek szezonálisak vagy egész évben kínozhatják a beteget.

Tünetek

Könnyezés, viszketés, fényérzékenység, égő fájdalom. Gyakran a szemhéjak is megduzzadhatnak. Súlyosabb esetekben a kötőhártya, főleg a felső szemhéj alatt annyira megduzzadhat, hogy minden pillantásnál megkaparja az idegszálakkal gazdagon hálózott szaruhártyát. Ilyenkor minden pillantás fájdalmas. A beteg kaparó, szúró fájdalomra panaszkodik, olyan érzése van, mintha homokszemek lennének a szemében, ezért nehezen bírja kinyitni, ill. nyitva tartani a szemét. A gyulladás átterjedhet a szaruhártyára is.

A szezonális allergiás tüneteket általában az éppen virágzó növények pollenje okozza. Az allergiás reakciót kiváltó növények sorát a január közepén, februárban virágzó mogyorócserje kezdi, majd márciusban a kőris és a fűzfa, áprilisban a nyírfa, májusban a pázsitfűfélék, a lándzsás útifű, és a topolyfa bolyhos termése folytatja, amely mechanikusan is ingerli a nyálkahártyákat. Augusztustól októberig a legjelentősebb allergiát okozó növény a parlagfű, amely parlagon heverő, elgazosodott földeken terem. Mivel károsítja az egészséget és ezzel jelentős gazdasági kárt okoz, sok országban kötelező az irtása. Pénzbírsággal büntetik azt a gazdát, akinek a földjén megtalálható. Sajnos nálunk még nem ilyen szigorúak az előírások, ezért egyre több embernek okoz allergiás tüneteket, az államháztartásnak (vagyis minden adófizetőnek) pedig magas költségeket a gyógyszerekre és táppénzre. Az állati szőr, a házi poratka ürüléke és a gombaspóra egész évben okozhat allergiát.

Kezelés

Az allergia kezelésének leghatásosabb módja az allergének koncentrációjának csökkentése. Gyakrabban zuhanyozzunk, mossunk hajat, arcot és többször váltsunk ruhát. Ne dohányozzunk. A lakásban ne használjunk erősen párolgó tisztítószereket, spray-ket, kozmetikumokat. Jól tisztítható, zárt szekrényekkel bútorozzuk be lakásunkat. Gyakran töröljük le a port, és ne tartsunk állatot a lakásban.

A lakás hőmérséklete 20–21, a hálószoba 18 Celsius-fokos legyen, és a páratartalom ne haladja meg a 60%-ot. A szellőzőrés nélküli nyílászárók akadályozzák a lakás szellőzését és elősegítik a poratkák, valamint a penészgombák elszaporodását. A poratka nem bírja az alacsony hőmérsékletet, ezért télen kinn szellőztessük az ágyneműt. Használjunk allergiaellenes párnát, paplant és huzatot. A pollen-allergiában szenvedők inkább eső után szellőztessenek és sétáljanak a szabadban. Hordjanak védőszemüveget. Ne kaszáljanak füvet.

Megfelelő szemcseppek használatával (Spersallerg, Naaxia, Cromohexal, Livostin, Emadine, Allergodil stb.) enyhíthetők az allergiás tünetek. Egyes szemcseppek használata az allergiás szezon kezdete előtt és alatt megakadályozhatja a tünetek kialakulását. Súlyosabb esetekben allergiaellenes tablettákkal is ki kell egészíteni a kezelést. Sajnos a tudomány mai állása szerint az allergiás hajlam teljesen nem gyógyítható, egyenlőre csak az allergia tünetei kezelhetők. A leírt tanácsok betartása azonban kedvezően befolyásolhatja az allergiás páciensek egészségi állapotát, és javíthatja életminőségüket.

A szerző szemorvos

Testidegen anyag ellen védekezik

Az allergiás reakciót megindító anyagokat allergéneknek nevezzük. Ha ezek bejutnak egy allergiára hajlamos ember szervezetébe, az immunrendszerét arra késztetik, hogy úgy reagáljon jelenlétükre, mintha veszedelmes kórokozók volnának. Az immunrendszer a szervezet védőmechanizmusa. Normális körülmények között, ha testidegen anyag, úgynevezett antigén – például vírus vagy más ártalmas mikroorganizmus – kerül a szervezetbe, az immunrendszer felkészül a fertőzés leküzdésére. A nyirokszövet fehérvérsejtjei felismerik a veszélyes betolakodókat, és ellenanyagokat – antitesteket – termelnek, amelyek az antigénhez kapcsolódnak és ártalmatlanná teszik őket. Ez az ellenanyag a fehérjék közé tartozó immunoglobulin.