Netfüggőség – lehet rajta segíteni?

Világszerte egyre gyakrabban rendeznek video játék-fesztiválokat, és szinte nincs olyan város, ahol ne találnánk lépten-nyomon játéktermeket telve fiatalokkal - olykor idősebbekkel is –, akik a joystick és egér rabságában élnek. A más profilú, de ugyanúgy a képernyő előtti üldögélést kínáló internetkávézók szintén nem panaszkodhatnak a forgalomra.

A számok az ágazat lenyűgöző sikereiről tanúskodnak. Egy felmérés tanúsága szerint például az amerikai fiúk átlagosan heti 25, a lányok 21 órát töltenek a képernyő előtt. Nem meglepő, hogy az Újvilágban már virágzik a netfüggőség gyógyítására specializálódott klinikák, tanfolyamok piaca is. Nem puszta divatbetegségről van szó: kimutatható, hogy a számítógéprabság számtalan káros következménnyel jár, az idegességtől kezdve, az elszigetelődésen át, egészen az időérzék elvesztéséig. A jelenség természetesen nem korlátozódik az amerikai kontinensre. A gyógyítás előfeltétele nyilvánvalóan mindig a helyes diagnózis felállítása, és ezzel kezdődnek a bajok: a netfüggőség megállapítása nehezebb, mint például az alkoholizmusé.

Keressük meg az okokat!

Ha a képernyő előtti tevékenység uralja valakinek az életét, ugyanakkor háttérbe szorítja a társadalmi és érzelmi kapcsolatokat, a munkát, akkor biztos, hogy függőséggel állunk szemben. A fiatalok esetében a baj leggyakrabban lelki vagy családi problémák, apró fóbiák vagy épp a valósággal való szembenézés nehézségeinek a formájában jelenik meg. Számukra a számítógép világa mindenekelőtt a félelmeiktől való menekülés esélyét adja meg, a játékok területén biztonságban, otthonosan érzik magukat.

Segítsünk áttörni a burkot!

A netfüggőség erősebben érinti a tehetősebb rétegbe tartozó fiatalokat, hiszen esetükben könnyebb az Internet elérhetősége. Ugyancsak jellemző, hogy az érintettek gyakran intelligensek, jó tanulók, de olyanok, akik más területen passzívak, kevésbé sikeresek. A legveszélyeztetettebb a 15–25 év közötti korosztály, a lányok pedig egyre inkább ledolgozzák „hátrányukat”. Még a lövöldözős játékok terén is csökken a különbség a két nem között, pedig az ilyesmit sokáig kimondottan fiús időtöltésnek tartották. A 40–50 évesek sem mentesek a járványtól, és nem meglepő módon az informatikusok vezetik a statisztikát. Gyakran törékeny személyiségekről van szó, akik valamilyen nehéz időszakon mentek keresztül (szakítás, munka elvesztése). Ilyen esetben a játék biztonságot ad, kitölti az üres napokat.

Természetesen hiba lenne démonizálni a webet és a videojátékokat, ellenkezőleg: kis adagban pozitív szerepet játszhat mindkettő. Azok, akik magányo-sak, könnyen találhatnak lelki társat az internet segítségével. Azonban a legérdekesebb elfoglaltság is szenvedélybetegséggé válhat, ha betölti valakinek a teljes életét.

Ne késlekedjünk a beavatkozással!

Akadályozzuk meg a személyiség beszűkülését: próbáljuk meg felkelteni az illető érdeklődését különféle területek iránt, és segítsünk neki, hogy ápolja, illetve bővítse emberi kapcsolatait. Ha a játékos megtanul ismét szétnézni a világban, környezetében, akkor már megtette az első lépést a játékfüggőség leküzdésére. A társas kapcsolatok gazdagsága megakadályozza, hogy bezárkózzék egy steril, mesterséges világba. Általánosságban elmondható, hogy a gyógyulásban a legfontosabb szerepet a rokonok, szülők vagy a társ játssza. Egy olyan fiatal számára, akinek nincs egy idő óta valamirevaló érzelmi élete, a társaság, a barátok, a család sem létezik már. A helyzet akkor válik különösen kritikussá, ha az illető már nem is képes felkelni reggel, nem tudja felvenni a többiek életritmusát, nem megy el a család hétvégi kirándulására, nem látogatja meg a barátait. Egyeseket sajnos annyira maga alá gyűr ez a szenvedély, hogy napi 8-12 órát töltenek a gép mellett, és a szó szoros értelmében semmi másra nem jut idejük az evésen és az alváson kívül.

Forduljunk szakorvoshoz!

Az előbb említett, igen súlyos esetben a legjobb gyógymód a teljes leszokás, azaz egyszerűen abbahagyni az internetezést. Ha erre nincs lehetőség, szakember segítségét kell igénybe venni.

Orvosok, pszichológusok gyakran ajánlanak vidéki tartózkodást, lehetőleg rokonoknál, hogy a szenvedélybeteg kipihenhesse magát és kiszakadjon megszokott környezetéből. Mondanunk sem kell, hogy minél hosszabb a vakáció, annál jobb!

Az első figyelmeztető jelek

Egyes felmérések szerint a számítógép-tulajdonosok mintegy 2 %-a netfüggő. A többiek képesek uralkodni magukon: lehet, hogy esetleg napi 2-3 órát is játszanak a gépen, de a lelki egyensúlyuk nem kerül veszélybe. Amikor azonban valaki elkülöníti magát a többiektől, és teljesen a komputerbe temetkezik, menekül a kapcsolatoktól, akkor be kell avatkozni. Serdülők esetében van néhány jel, amely mindenképpen veszélyt jelez, például ha nem beszélgetnek, romlik a tanulmányi eredményük, semmi más tevékenység nem érdekli őket, nem szívesen vesznek részt a közös étkezéseken vagy a hétvégi szabadidős programokon.

A társkeresési őrület

Mára már az internet lett a világ első számú társközvetítő intézménye! Ez az elképzelhető legnagyobb találkozási fórum. Nem csoda, hogy a szinglik különösen sok időt töltenek a képernyő előtt. Jól teszik, de csak akkor, ha nem viszik túlzásba! (G-s)