Napi ötszöri étkezés ajánlott

A fekély a nyálkahártya körülírt hiánya, amely a nyálkahártya réteget átlépve az izomrétegbe is terjedhet. A fekély a szervezetben leggyakrabban a tápcsatornában, elsősorban a gyomorban és a vékonybélben fordul elő. Kialakulásának elsődlegesen az az oka, hogy felbomlik az egyensúly a sósav-pepszin hatása és a gyomor-bélrendszeri nyálkahártya védekező mechanizmusa között. (A pepszin hatására kezdődik meg a fehérjék bontása a gyomorban).

A fekélybetegség kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, pl. a fokozott savkiválasztás, egyes nem szteroid gyulladáscsökkentők, gyulladás, stressz, dohányzás, alkohol, koffein.

A gyomor- és a nyombélfekély összehasonlítása

gyomorfekélynyombélfekélykialakulásának okacsökken a nyálkahártya védekező képességefokozott a sósav- és a pepszin elválasztása helicobacter pylori jelenléte80 %95-100% rosszindulatú elváltozásgyakoriritkafájdalomkb. 30 %-ban éjszakaétkezés után 1 órával éjszaka intenzívebbtünetekbal bordaív alá sugárzó tompa, maró fájdalom, fogyás, gyengeségérzés, hányinger, hányásjobb bordaív alá, hátba, vállba sugárzó tompa, heves fájdalom, gyomorégés, hányinger, haspuffadás, savszekrécióáltalában hipacidáltalában hiperacidA fekélybetegségnek lehetnek szövődményei, amelyek közül a leggyakoribb a vérzés, szűkületek, perforáció és a rosszindulatú elváltozás.

A gyógyszeres kezelésben elsősorban savkötő vagy savkiválasztást gátló szereket, valamint a nyálkahártya védekezőképességét fokozó sejtvédő gyógyszereket alkalmaznak. Fontos, hogy a fekélyes beteg ne dohányozzon, mert az a gyógyulást hátráltatja. A gyógyszeres kezelés és életmódváltás mellett a fekélybetegek kezelésében nagy jelentősége van a diétának is.

A diéta célja, hogy kíméljük a nyálkahártyát a kémiai és a mechanikus ingerektől, de emellett biztosítsuk a megfelelő tápanyag-ellátottságot is.

Hiperaciditás, azaz túlzott savtermelés esetén a gyomorsavtermelés csökkentésére, illetve semlegesítésére is törekedni kell, illetve kerülni azokat az élelmiszereket, amelyek erős sav- és gyomornedv elválasztást serkentenek.

A dohányzás amellett, hogy fokozza a savelválasztást, a nyálkahártya gyógyulását is akadályozza. A stressznek, idegeskedésnek hasonló hatása van.

A tejben lévő fehérje és kalcium is fokozhatja a gyomorsav termelődését, ugyanakkor tartalmaz prosztaglandinokat, sejtvédő anyagokat is, amelyeknek fontos szerepük van a fekélybetegség gyógyulásában. A tej a fekélybetegségben szenvedők egy részénél okoz, míg másoknál nem okoz problémát, fogyasztását tehát egyéni tolerancia szerint kell beiktatni az étrendbe.

Sok fekélybeteg kerüli a rostokat, így pl. a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztását. Érdemes azonban tudni, hogy a rostoknak a szervezet normális anyagcsere-folyamataiban jelentős szerepük van, tehát a rostmennyiség túlzott csökkentése több hátránnyal jár, mint előnnyel. A diéta felépítését a betegség szakaszához kell igazítani.

Ha a beteg vért hány, szájon át nem adható táplálék. Amint javul az állapota, energiában és fehérjében gazdag, de erős fűszerektől mentes folyékony, majd pépes étrend adható. Ha a tünetek megszűnnek, a beteg tápláltsági állapotának megfelelő étrend javasolt, amelyben az egyéni tűrőképességet is figyelembe kell venni. Célszerű a fekélybetegeknek naponta 5-ször étkezni. Mivel a fekélybetegség járhat csökkent vagy túlzott savtermeléssel, az étrendet ennek figyelembevételével kell összeállítani.

Túlzott savtermelés esetén a zsírbevitelt nagyrészt növényi olajokkal, illetve tejzsiradékokkal, mint pl. tejföl, tejszín ajánlott fedezni. A szénhidrát-szükségletet főleg keményítőtartalmú élelmiszerekkel fedezzük. Érdemes kerülni a tömény, cukrozott termékeket (szörp, lekvár). Egyes zöldségek, mint pl. hüvelyesek, káposztafélék panaszt okozhatnak, ezért csak az egyéni toleranciát figyelembe véve adjuk. Célszerű kerülni a hangyasavat tartalmazó mézet, az erős fűszereket (bors, chili, paprika, mustár, torma) és a magas extraktív anyag tartalmú húslevest, kocsonyát, pecsenyelét.

A csökkent savtermeléssel járó fekély esetén az étrendre inkább a zsírszegénység jellemző, és itt is a keményítőtartalmú szénhidrátokat kell előnyben részesítenünk. Mivel a gyomor kevés sósavat termel, annak fertőtlenítő hatása is csökken, ezért a higiénére fokozottabban kell ügyelni.

A fekélybetegek étrendjébe jól beilleszthetőek a különböző mártások, sodók, krémlevesek, főzelékek, húspudingok, felfújtak. Dúsításra alkalmasak a növényi olajok (napraforgó, repce, oliva), vaj, tejszín, tejföl, tejpor, májkrém, sajtok, tojás stb.

Az ételek kellemes ízének elérése érdekében az erős fűszerek helyett ajánlott pl. citromfűvel, majoránnával, kaporral, szegfűborssal, köménnyel, lestyánnal, rozmaringgal, ízesíteni. A hagymát ne pirítsuk, hanem inkább a főtt hagyma főzővizét használjuk fel az ételek ízesítésére.

Fontos, hogy a betegség akut szakaszában gyakran, pár óránként keveset egyen a beteg. Ügyeljen arra, hogy gyomra soha ne ürüljön ki teljesen, mert a gyomorban levő táplálék segítheti a feleslegben termelődő sav lekötését. Ebben a szakaszban az étrend részét képezheti pl. a tej, lágy tojás, tejbedara, keksz, burgonyapüré, piskóta, gyümölcsök, természetesen az egyéni tűrőképesség figyelembe vételével. Az állapotjavulással fokozatosan adhatóak a tejes ételek, húsfélék, tészták. A diétát a kiújulás megelőzése érdekében hosszú időn át kell tartani.

A szerző dietetikus