MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

Jelige: Agyrázkódás. „45 éves elárusítónő vagyok. Januárban munkába menet megcsúsztam a jégen, és elestem. Nagyon megütöttem a fejem, rövid ideig még eszméletlen is voltam, ezért bevittek a neurológiai osztályra megfigyelésre. Ott tartottak 3 napig, mert fájt a fejem és szédültem. Azt szeretném megkérdezni, mi az az agyrázkódás és lehet-e ennek a balesetnek később valamilyen káros következménye?

„Kedves Olvasó, rohanó világunkban egyre több közúti, munkahelyi, illetve otthoni baleset történik, egyre gyakrabban találkozik az orvos különféle fejsérülésekkel. A tél szintén rejthet veszélyeket magában, hiszen a jéggel borított csúszós járdák, utak sok baleset okozói lehetnek. Az még a jobbik eset, amikor egy esés után az ember sajgó derékkal felkelve folytatja tovább az útját. Sajnos azonban gyakran előfordul, hogy az esés során az ember alaposan beüti a fejét. Az esés lehet olyan súlyos is, hogy megreped az illető koponyacsontja, esetleg vérömleny keletkezik az agy vagy az agyhártyák között. Az Ön által említett agyrázkódás olyan fejsérülés, amely során nem keletkezik durva sérülés az agyszövetben, de előfordulhat koponyatörés. Ha van balesetet követő tudatzavar, esetleg eszméletvesztés, akkor ezek csak rövid ideig tartanak: az eszméletvesztés időtartama nem haladja meg a negyed órát, illetve a tudatzavar időtartama az egy órát. Ha tovább tart ez az állapot, akkor feltételezni lehet, hogy az agyszövet kisebb-nagyobb mértékben károsodott. Agyrázkódásnál nem ritka, hogy ezek a panaszok egyáltalán nem fordulnak elő, viszont jelentkezhet hányás, fejfájás, szédülés esetleg memóriazavar is. Gyakran arra panaszkodnak a betegek, hogy nem emlékeznek a baleset előtti eseményekre. (retrograd amnézia). Ritkábban a szellemi teljesítőképesség zavaraira panaszkodik a beteg, ami azt jelenti, hogy nevek, címek nem jutnak az eszébe, nem tud sokáig egy dologra összpontosítani, fáradékonyabbá, esetleg ingerlékenyebbé válik. Ezek a panaszok néha olyan súlyosak lehetnek, főleg ha súlyos volt a fejsérülés, hogy szükségessé válik az elmeorvosi kivizsgálás is, mivel még néhány hónappal a baleset után sem szűnnek meg. Az agyrázkódásnak nincs speciális gyógymódja, a betegek 2-3 napos kórházi megfigyelés után hazakerülnek. Rövid ágynyugalomra csak akkor van szükség, ha a beteget hányás, szédülés kínozza. Legtöbbször az egyszerű agyrázkódás nem jár semmiféle maradandó károsodással, de ha gyakran érik az embert fejsérülések, akkor idővel előfordulhatnak epilepsziás zavarok, személyiségváltozások. Ökölvívóknál a sok fejsérülés után Parkinson-kór is kialakulhat. Ha Önnek nincs a fejsérülés után semmiféle panasza, nincs hetente-havonta fejsérülése, úgy nem kell tartania attól, hogy valamilyen káros következménye lenne ennek az egyszeri agyrázkódásának.

Dr. Póczik Gábor ideggyógyász

Inkább repedés, mint seb

„Harmincéves vagyok. Egy évvel ezelőtt született a kisfiam. Az ellenőrzéskor az orvos sebet talált a méhnyakamon. Mit tegyek? Hogyan lehet ezt kikezelni?”

A méhnyak csatornáját speciális hám fedi. A szüléskor a méhnyak kibővül, s közben megrepedhet. Ez nem valódi seb, így nem is kell kezelni, s nem is kezelik. Ezen a testrészen azonban „rák előtti” állapot alakulhat ki, amelyre szövettani vizsgálattal derülhet fény. Az állapot súlyossága alapján választja ki az orvos a kezelés módját. Ezért is fontos a rendszeres nőgyó-gyászati ellenőrzés.

Dr. Ladislav Masák onkológus