Ilyen tünetekkel jelentkezik az egyik legagresszívabb rákfajta

A hasnyálmirigyrák a negyedik legsúlyosabb rákos megbetegedés. Sokáig nem is tudhatunk róla, csak akkor, amikor megváltozik a bőrünk színe és a testsúlyunk.

Sajnos a hasnyálmirigyráknak nincsenek specifikus tünetei vagy korai figyelmeztető jelei. Többször előfordult már praxisom során, hogy egy minden nehézség nélkül, teljes egészségben lévő személynél hirtelen sárgaság jelentkezett, miközben a későbbi vizsgálatok előrehaladott hasnyálmirigyrákot igazoltak

– mondja Lenka Rušinová, a nagymihályi kórház klinikai onkológiai osztályának vezetője.

„A hasnyálmirigyrák, amely a testben és a hasnyálmirigy alsó részében lokalizálódik, nagyobb méreteket is ölthet, és sokáig tünetmentes maradhat. A korai stádium tünetmentessége vagy és a nem specifikus tünetek egészen addig vezethetnek, hogy a beteg nem fordul időben orvoshoz. A korai rákos megbetegedéseket gyakran másodlagos diagnózisként diagnosztizálják a hasi képalkotó eljárások során” – tette hozzá.

A hasnyálmirigyrák általában csak előrehaladott stádiumban jelentkezik konkrétabban a bőr és a szemfehérje sárgulásával, illetve sötét színű vizelettel, amit az okoz, hogy a hasnyálmirigyből kiinduló daganatos elváltozás elzárja az epevezetéket

– magyarázza az onkológus.

A hasnyálmirigyben lévő daganatot a hátba sugárzó, felső hasi fájdalmat is jelezheti, amit összetéveszthetünk a gerinc eredetű problémákkal. „Az áttétes terjedés hátterében álló, az egész hasüregben folyadék termelődésével járó hasi duzzanat szintén gyakori jele a betegségnek. Néha e daganat jelenlétét jelezheti a végtagi mélyvénás trombózis kialakulása” – zárja Lenka Rušinová.

Mindezek ellenére vannak olyan körülmények, amelyek segítenek abban, hogy a testben bekövetkező változást egy kicsit korábban jelezzék, ám ehhez rendkívül figyelmesnek kell lenni.

Általában az akaratunkon kívüli fogyás, az étvágytalanság, a fáradtság és az általános gyengeség súlyosbodása, az emésztési problémák esetén kell gyanakodni, ám ezek a tünetek számos más betegségben is jelentkezhetnek

– mutat rá az orvos.

 „A diagnózis alapja a kórtörténet, a beteg vizsgálata és a laboratóriumi minták felvétele. Nagyon fontosak a képalkotó vizsgálatok, például a has ultrahangos vizsgálata. A mellkas, a has és a kismedence CT-vizsgálata pontos információt nyújt a betegség kiterjedéséről és az esetleges reszekció lehetőségeiről. A hasnyálmirigyrák diagnózisát a biopsziával igazolt endoszonográfiás vizsgálat erősítheti meg” – ismerteti az onkológus.

A hasnyálmirigyrák prognózisa kedvezőtlen, a műtéten átesett betegeknél nagyjából két év, az előrehaladott és áttétes betegeknél pedig tizenkét és tizennyolc hónap között mozog a túlélés időtartama.

(pluska)