GYÓGYTURMIX

Komolyan veszélyezteteti az egészséget az a stressz, amely naponta autóvezetés közben éri a sofőröket – állítják amerikai kutatók. But Leon James, a Hawaii Egyetem professzora a BBC-nek adott nyilatkozatában az autóvezetés közben rendszeresen megnyilvánuló agresszivitást komoly egészségkárosító tényezőnek mondta. A nagyfokú idegesség hatására képződő stresszhormonok ugyanis a véráramba kerülve károsítják a szívet, illetve más életfontosságú szerveket. Ezen felül pedig egyre emelkedő adrenalin-szint akár tettlegességre is ragadtathatja a dühös sofőrt. Az Egyesült Államokban évente 1200 olyan esetet regisztrálnak, amikor a közlekedésben résztvevők fizikailag bántalmazzák egymást. But Leon professzor és kutatócsoportja egy évig tanulmányozta az autósok agresszív viselkedését. Úgy látja, hogy az emberekben az a képzet él önmagukról, hogy tökéletesen vezetnek, és az utakon mellettük haladók azok, aki rosszul irányítják autójukat. A kutatók szerint az egészben a legveszélyesebb az, hogy az autósok „dühroma“, amelyben elveszítik önkontrolljukat, súlyos közúti baleseteket okozhat. (Galenus)

A matuzsálemi kor génje

Olasz kutatók azt a gént keresik, amely meghatározza, meddig él az ember. Az Italian National Research Centre on Ageing (INRCA) kutatói háromezer 90 éves testvérpár DNS-mintáját vizsgálták meg. A Claudio Franceschi vezette csoport azt reméli, hogy ha meghatározzák a döntő gént, képesek olyan gyógyszert kifejleszteni, mely lehetővé teszi, hogy tovább éljünk egészségesen.

Claudio Franceschi igen optimista: szerinte hamarosan nem is lesz az emberi kornak felső határa: élhetünk akár 110, 120, 125 évig, vagy még tovább is.

A hétmillió euró ráfordítással készülő tanulmány egyes részleteiről a berlini Human Genome Meetingen számolt be a kutató, aki azt reméli, a döntő gént öt éven belül meg tudják határozni. Hozzátette: nem véletlen, hogy bizonyos családokban feltűnően magas az idős családtagok száma. Ha a szülők magas kort értek meg, várhatóan a gyermekeik is sokáig élnek ugyanis. (pte)

Placebo-hatás

Jelentősen javult a Parkinson-kóros betegek állapota, csökkentek a tünetek még egy évvel az után is, hogy a beteget látszólag megoperálták – állítja egy denveri orvoscsoport. Cynthia McRae, a Denver Tudományegyetem kutatója és kollégái harminc pácienst vontak be egy „duplavak” kísérletbe. A kísérletben résztvevők közül 12 személy agyába idegsejtet operáltak be, 18 ember esetében azonban csak látszólag végezték el az operációt, valójában nem történt meg a beavatkozás. Egy évvel az ál-operáció után újra kikérdezték a betegeket, és eszerint azok is jelentősen jobban érezték magukat, akiket valójában meg sem operáltak. Még azok a független orvosok is azt állapították meg, hogy a páciens állapota javult, akik nem tudták, melyik csoportba tartozik a Parkinson-kóros páciens. (Wissenschaft-online)