Egészség

Friss levegő IGEN, NIKOTIN NEM!

Ha rangsorolni kellene az emberi test szerveit, az elsők között nyilván azok szerepelnének, amelyek nélkül az élet elképzelhetetlen, s a tüdő biztosan közöttük lenne. Valóban a tüdő leggyakoribb betegsége a krónikus obstrukciós betegség és a rák? – kérdeztük Dr. Ivan Solovič bel- és tüdőgyógyászt, a tuberkulózis és tüdőbetegségek, valamint a mellkasi sebészet Vyšné Hágy-i nemzeti intézetének munkatársát.
Kovács Ilona

2019. március 8. 08:00

Igen, ez igaz. Szlovákiában 100 000 krónikus obstrukciós tüdőbeteg jut 5 millió lakosra, ami viszonylag magas szám. Ám ebben a számban csak azok vannak, akik kezelést kapnak, akik orvosi felügyelet alatt állnak. Arról viszont nincsenek pontos adataink, hányan mondják: „dohányosra jellemzően köhögök“ vagy „meghíztam, ezért vagyok rosszul, ezért lélegzek nehezebben“, „nem tudok felmenni a lépcsőn, ezért korlátoztam a napi mozgást”, „nem járok sétálni, mert ha a kortársaimmal megyek, lemaradok“. Az ilyen emberek mindig találnak valami kifogást, de azt nem ismerik el, hogy azért nem bírják az iramot, mert a tüdejük beteg. Idősebb korban az emberek nagy része szed gyógyszert magas vérnyomás ellen, és rendszerint be is veszi, mert fél a szívbetegségtől. Ám akik obstrukciós tüdőbetegségben szenvednek és inhalációs gyógyszert kellene szedniük, még négy hónapig sem szedik, nem életfogytig, ahogy az orvos előírta. Pedig a betegség utolsó stádiuma drámai: a beteg fulladozik, oxigén nélkül nem tud még tisztálkodni sem. Az oxigéncső hosszától függ mozgási lehetősége.

Az emberek nagyon keveset tudnak erről a betegségről...

Ez tény. Azért, mert lebecsülik. Mindenki fél a magas vérnyomástól, a szívritmuszavartól, de ha nehezebben lélegzik, nem tulajdonít neki jelentőséget. A legnagyobb gond az, hogy nem veszik komolyan a súlyos tüneteket sem, és későn kerülnek orvoshoz. Aki régen naponta sétált, lassan már csak kétnaponta, hetente hagyja el a lakást. Amikor az utolsó stádiumba kerül, már egyáltalán nem tudja elhagyni a lakást.

Valamikor halálos betegség volt a tuberkulózis. Ma milyen veszélyt jelent? Továbbra is félni kell tőle?

2017-ben 246 új esetünk volt, és a számok tavaly sem változtak lényegesen. 100 ezer lakosra számítva 5 új esetről tudunk. Tudni kell, hogy a legveszélyeztetettebbek a lakosság marginális csoportjai, az ingerszegény környezetből származók, a hajléktalanok és azok, akiknek társult betegségük van, továbbá a daganatos és cukorbetegek. Ők sokkal könnyebben kapják meg ezt a fertőző betegséget. Szlovákiában e téren jó a helyzet. Az egész országban 143 szakrendelő van, ezek megfelelően el tudják ellátni a lakosságot. A roma településeken, ahol a fertőzésveszély nagyobb, rendkívül hasznos munkát végeznek a képzett egészségügyi asszisztensek. Ők tartják szemmel a beteget, amikor hazaengedjük a kórházból, ők magyarázzák el nekik, hogy minden kapcsolatukat ki kell vizsgálnunk, hogy a gyógyszereket feltétlenül szedniük kell. A tüdőgyulladástól eltérően a tuberkulózis nemcsak 2-3 hétig tart, hanem sokkal tovább. A betegnek 6 hétig kórházban kell lennie, majd további 6 hónapig ambulánsan folytatódik a kezelés.

Néhány évvel ezelőtt kötelező volt a tbc elleni oltás. Mi a helyzet most?

Szlovákiában 2012-ben befejeztük a tbc elleni oltást, azóta csak akkor oltják be a gyereket, ha a szülők akarják. A BCG vakcina nem véd meg a tuberkulózistól, úgy véd, hogy ha az ember találkozik a kórokozóval, már vannak a szervezetében ellenanyagok, és a fertőzés nem fejlődik ki teljes mértékben. Jelenleg KeletSzlovákia 4 veszélyeztetett településén kötelező az oltás. Szlovákia-szerte hét központ van (Poprád, Bártfa, Kassa, Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Pozsonypüspöki), ahol a gyermeket beoltják tbc ellen, csak a vakcinát a szülőknek kell megfizetni.

Azt azért nem állíthatjuk, hogy ez a betegség már nem veszélyezteti az emberiséget. Ellenkezőleg. Bizonyos régiókban a mai napig előfordul, amiért a lakosság fokozott migrációja a felelős...

Napjainkban Nyugat-Európában több a tbc eseteinek száma, pedig ott hos?szú ideig csökkenés volt tapasztalható. Elsősorban azok között több a fertőzött, akik nem az adott országban születtek. Mivel a tuberkulózis súlyos fertőző betegség, figyelembe kell venni, honnan jöttek az adott személyek. Ha olyan területről, ahol magasabb a tbc előfordulása, például háborús övezetekből, sokkal gyakrabban fordul elő. Meg kell jegyezni, hogy a tbc-ben szenvedő ember gyenge, köhög, nem képes hosszú utat megtenni, ám a probléma ott kezdődik, hogy valaki a családból megérkezik Nyugat-Európába, letelepszik, majd jön a többi családtag. Az lenne az ideális, ha az idegen országból érkező emberekre jobban odafigyelnénk, mint régen. Mi például a menekülttáborokban ellenőrizzük a migránsokat, megröntgenezzük őket, elvégeztetjük a tbc-tesztet, de sajnos nem minden ország teszi ezt meg. Az egészségeseknek pedig az Európai Unió által ajánlott kérdőívet kellene kitölteniük, s ennek alapján megtudhatjuk, hogy valaki veszélyeztetett-e. Ha igen, akkor kivizsgálásra küldenénk. El kell azt is mondani, hogy nemcsak a migránsokrólmenekültekről van szó, hanem a lakosság országon belüli migrációjáról is. Például a Késmárki járásból egész családok költöztek a Nagykürtösi járásba, s egyszer csak ott is megjelent tuberkulózis. A gyerek élhet Pozsonyban steril körülmények között, ahol nincs tuberkulózis, de szünidőre elküldik a nagyihoz KeletSzlovákiába, ahol nagyobb a fertőzés kockázata is. Az abszolút számokat tekintve jól állunk, de résen kell lennünk. Nem csak a kelet felől nyugat felé irányuló migráció lehet a bűnös. Van egy új veszélyeztetett csoport, a Nagy-Britanniából hazatérők csoportja. Az angol városokban élő etnikai csoportokban 100 000 lakosra számítva 100 tbc-s eset jut, nem úgy, mint nálunk: 5 eset 100 000 emberre. Tavaly öt olyan páciensünk volt, akik Nagy-Britanniában fertőződtek meg.

Változott-e valami a tbc kezelésében?

Régen a tuberkulózist amolyan úri betegségnek tartották. Gyengeség, étvágytalanság, éjszakai izzadás, köhögés – szokásosnak tűnő jelenségek, pedig tbc-t is jelezhetnek. Az a veszélyes, hogy az emberek a kezdeti tüneteket lebecsülik. Leggyakrabban már csak a véres köpet miatt keresi fel az orvost a beteg. Ez azonban már késő, mert a lelet kiterjedt lehet. Jó hír, hogy a tuberkulózis kezelhető, nem halálos betegség, de a multirezisztens formái nagy gondot jelentenek, ugyanis a szokásos gyógyszerek nem hatnak, hosszú távú gyógyrezsimet kell kidolgozni. Míg a tuberkulózis hagyományos kezelése 200-300 euróra jön ki, az úgynevezett multirezisztens tbc kezelésében csak egy gyógyszer ára 1617 ezer euró. Az ilyen beteg kezelési költsége 25-30 ezer eurót tesz ki. Ha a beteget nem kezelik ki, a második és a harmadik ismétléskor a baktériumtörzsek mutálódnak, nem reagálnak a szokásos gyógyszerekre. Nagy kockázatot jelent, ha a mutálódott törzsek szaporodni kezdenek.

A statisztikai adatok szerint Szlovákiában az utóbbi időben csökkent a dohányzók száma. A tüdőgyógyászok is észlelik ezt a pozitív trendet? Netán kevesebb a beteg?

Abszolút számokban nem érezzük a csökkenést, azt viszont tapasztaltuk, hogy a dohányzás miatt kialakult betegségekben manapság már a nem dohányosok is szenvednek, ami azt jelenti, hogy a tüdőbetegség nem kizárólag a dohányzók betegsége. Lehet genetikai hatás következménye, bizonyos enzimek hiánya. Természetesen továbbra is érvényes, hogy a dohányzás a tüdőbetegség legfontosabb kockázati tényezője, de napjainkban fiatalok és nemdohányzók között sem ritka.

Mit tehetnénk tüdőnk egészségéért?

Elsősorban egészségesen kellene élni. Hogyan védjük a tüdőnket? Észszerű életmód, rendszeres szellőztetés a téli hónapokban is, friss levegőn való tartózkodás – ezek a legfontosabb szabályok. Vannak mobilapplikációk, amelyek mérik a lépéseket. Aktív korban a szakemberek naponta 6000 lépést ajánlanak. Ez a minimum, amit megtehetünk egészségükért. Nagyon fontos, hogy kerüljünk minden olyan anyagot, ami káros a tüdőnek, vagyis nemcsak a dohányipari termékeket, hanem minden, úgynevezett nem dohányból készült cigarettát, amit sokan „a dohányzás kevésbé ártalmas formájának” tartanak. Kérdezem: van „kevésbé ártalmas forma”? Vagy dohányzok, vagy nem dohányzok. Igen, a pára nem annyira káros mint a füst, de tegyük fel a kérdést: mennyi ideig bírjuk ki a gőzfürdőben? Legfeljebb 10-15 percet. Ám a párát lényegesen hosszabb ideig szívjuk be. Tudományosan ugyan nem bizonyított, ez az én személyes véleményem: az elektromos cigarettának ugyan nincs rákkeltő hatása, de gyakori használata biztosan nem tesz jót a felső légutak egészségének. A legtöbb, amit a tüdőnkért tehetünk: kerüljük a káros anyagokat, ne dohányozzunk, és minél többet tartózkodjunk a friss levegőn.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Még tárgyalnak az alkotmánybíró-jelöltekről

Marco Rossi edzői pályafutása legfontosabb meccsére készül

Adótúlfizetés visszaigénylése

Szlovákia továbbra is ellenőrzi a lengyel húsbehozatalt

Diákok adóbevallása

Szlovákia–Magyarország a tv-ben

Legfrissebb galériák
Olvasta már?