Édes arany: a méz

A mézet már a régi korokban is mítoszok lengték körül. A maja indiánok szerint például a földet a méhisten teremtette: nyelvükben ugyanaz a szó jelöli a világot és a mézet. Az egyiptomi hieroglifák is említik a méhészetet. Az ókori görögök az istenek eledelének vélték a mézet, idősebb Plinius pedig egyenesen mennyei csodaszernek nevezete. Szerelmi bájitalként és az örök ifjúság elixírjeként is emlegették, bizonyos helyeken pedig fizetőeszközként is szolgált.

Nektárból méz

A méhek virágport és nektárt gyűjtenek a virágokból, de csak a nektárból lesz méz. A virágport a hátsó lábukon lévő „kosárban”, míg a nektárt a „mézgyomrukban“ szállítják a kaptárba, ahol méhsejtekben készítik a mézet. -a nektárból - amely tulajdonképpen vizes cukoroldat - néhány nap alatt elpárolog a víz. Amint a méz így betöményedett, a méhek viasszal borítják be a sejteket.

A méz minőségét nagyban befolyásolja az, hogy a nektárt milyen növényekről gyűjtötték a méhek. Igen kedvelt fajta a borostyánszínű hársméz, a világossárga akácméz és az aranysárga napraforgóméz. Az északi országokban a fenyőméz terjedt el, az Alpokban pedig hegyi mézet készítenek. Nem túl ismert, de rendkívül értékes a gesztenye-, a levendula- és a rozmaringméz is.

Mi van benne?

A méznek magas a cukortartalma, ám a benne található egyszerű szénhidrátokat a szervezet könynyen felhasználja. Gyorsan felszívódó gyümölcscukrai azonnal hasznosítható energiává válnak, serkentik az agyban az endorfin termelődését. A szőlőcukor – amely csak a gyümölcsökben és a mézben fordul elő szabadon – szervezetünk számára a legfontosabb cukorféleség. A méz további csaknem 200 tápanyagot tartalmaz. Megtalálhatóak benne a nélkülözhetetlen nyomelemek, például a kalcium, a foszfor, a magnézium, a nátrium, a jód és a vas. Igen sok fajta vitamint is tartalmaz: az A-, a B1-, a B2-, a B3-, a B5-, a B12-, a C- és az E-vitamin is fellelhető benne különböző mennyiségekben. Enzimek, fehérjék és aminosavak, ásványi sók és illóolajak is az alkotóelemei. A méz azért is csodálatos, mert amíg a termelés helyétől, azaz a kaptártól a fogyasztóig eljut, semmiféle módosuláson nem megy keresztül. Ám fontos, hogy ne essen át hőkezelésen: 30 oC-on ugyanis elveszíti gyógyhatását.

MIRE JÓ?

A méz erősíti az idegeket és az immunrendszert. Segíti az emésztést, méregteleníti és tisztítja a szervezetet. Fokozza a csontképződést. Meghűlés, influenza esetén teába vagy tejbe keverve csillapítja a köhögési ingert. Kiváló erősítőszer vérszegény gyerekeknek. A virágméz szívgyengeség esetén is hasznos. 0Lefekvés előtt két teáskanál méz nyugodt alvást biztosít. A mézet külsőleg is sikerrel hasznosítják, többek között azt az előnyös tulajdonságát felhasználva, hogy nem fejlődnek ki és nem szaporodnak benne a baktériumok. Ha a bőr sérülését bekenjük mézzel, az hártyát képez rajta, és fertőtleníti a sebet. Élénkíti a helyi vérkeringést, segíti a sejtképződést és megöli a baktériumokat. A mézet természetesen a szépségápolás szolgálatába is állíthatjuk. Megköti a nedvességet, így feszessé, rugalmassá teszi a bőrt. A száraz, érdes bőrt megpuhítja. Fokozza a vérbőséget, nyugtatja, frissíti a fáradt arcbőrt. A kiszáradt ajkakat bársonyossá teszi, és még a hajat is csillogóvá varázsolja. (vitamin)

Fajták és hatásaik

Fenyőméz: sok benne a foszfor és a mangán. Nehéz fizikai munkát végzőknek, ásványi anyagok hiányában szenvedőknek ajánlott.

Akácméz: sok vasat és rezet tartalmaz. Vérszegényeknek hasznos.

Hársméz: meghűlés, torokfájás esetén ideális. Nyugtató hatású.

Szelídgesztenye méz: vérszegénység, trombózis ellen hatékony.

Csarab- vagy hangaméz: urológiai panaszok esetén ajánlott.