Az egyedüli megoldás

Csaknem mindenki (tévesen) azt hiszi, hogy a lisztérzékenység (coeliakia) valamilyen allergián alapuló kórkép, pedig valójában egy veleszületett autoimmun betegség, és nem egyenlő a lisztallergiával.

Az egész szervezetet érinti, s a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin fogyasztása vált ki és tart fenn kóros állapotot bizonyos egyéneknél. Az emberi szervezet felismeri a saját antigénjeit, ám ha erre nem képes, akkor autoimmun reakciók lépnek fel

A betegség megjelenési formája változatos. Lehet teljesen tünetmentes, de olyan súlyos is, hogy kórházi kezelés szükséges. Fogyás, felszívódási zavar, súlyos hasmenés keseríti a beteg életét. Ilyen tünetek azonban csak a betegek kis részénél vannak, legtöbben vashiány, fáradékonyság, enyhe emésztési zavarok miatt keresik fel az orvost, vagy nem is tudnak a betegségről, amíg végül valamilyen szövődmény nem jelenik meg.

A hajlam örökletes, a betegek első fokú rokonainak mintegy 10%-a szintén érintett. A tünetek kisgyermekkorban, de néha csak időskorban jelennek meg. A tünetszegény betegeket gyakran nem ismerik fel, ezért náluk nagyobb az esély arra, hogy idővel szervi károsodások alakulnak ki. A nem kezelt lisztérzékenység daganatos és autoimmun betegségekre, főként cukorbaj és pajzsmirigybetegségek kialakulására hajlamosít.

A megoldást jelentő gluténmentes diéta betartása, elfogadása számtalan problémát rejt magában, ezért a diagnózist nagy körültekintéssel és megbízhatóan kell felállítani.

A kezelés egyetlen terápiás lehetősége a nagyon szigorú és egész életen át tartó diéta. A gluténmentes étrend gliadintartalma semmiképpen nem lehet több napi 10 mg-nál. A Codex Alimentarius szerint gluténmentesnek csak az a termék tekinthető, amelynek 100 grammja 10 mg-nál kevesebb gliadint tartalmaz. Az ételek rizsliszttel, sárgaborsóliszttel, szójaliszttel és kukoricadarával, kukoricaliszttel készíthetők. Nehézséget jelent a diéta betartásában, ha az élelmiszereken azok pontos összetétele nincs feltüntetve. (f-ki)