Az alvatlanság korát éljük

Ma már az egészséges életmód része a jó alvás, miképpen a megfelelő étkezés, a testmozgás is elválaszthatatlan az emberek pszichés vagy lelki állapotától. A magyar szervezet az elmúlt években sikeres szakmai programot valósít meg a tudományos ismeretterjesztés területén, az alvásegészségügyi intézmények és alvásipari vállalatok tevékenységének az összefogásával. Nemzetközi standardok alapján kidolgozott alvásminőségmérési módszereket alkalmaznak, kutatásokat és felméréseket végeznek, könyveket adnak ki, és értékelik az alvásért kiemelkedő munkát végző intézményeket.

„A Covid-járvány következményei és a válságos világhelyzet éppúgy, mint a mindennapi életkörülmények változásai jelentős hatással vannak az alvásunkra, amelyek a munkavégzés és a családi együttlétek területén is jelentkeznek. Átlagosan 6,8 órát alszanak a felnőttek hét közben, ez elmarad a nemzetközileg ajánlott 7–9 órától. Az öszszetett alvásminőségi mutatók tekintetében romló tendencia tapasztalható Magyarországon az elmúlt négy évben folyó tudományos kutatásunk szerint, amelyet az Alvásszövetség a Szinapszis Egészségkutató Intézettel végez. Az alvászavarok megelőzése és kezelése a saját alváskörülmények megfelelő alakításával kezdődhet, és az alvászavarok és alvásbetegségek felismerésén keresztül a megfelelő orvosi kezelésekkel folytatódhat”– hívja fel a figyelmet G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.

Sleepfriendly Awards

A sleepfriendly program az egészséges életmód, kiemelten az alváskultúra területén végzett kiemelkedő tevékenységet értékeli szigorú minősítési szempontok alapján. Az elismerés megkülönböztetést jelent abban a vonatkozásban, hogy a díjazott a vállalati kultúrájában és tevékenységében következetesen és példamutató módon járul hozzá ahhoz, hogy jobban aludjanak az emberek. Három dán vállalat kapta meg az Alvásbarát Kiválósági Díjakat a minőségi alvással kapcsolatos tevékenységükért és a munkavállalók egészségtudatos, egészséges életmódot támogató munkakörülményeiért, különösen a megfelelő munkavégzéshez szükséges pihenőidő hatékony kihasználásáért. A vállalatok sikeresen hozzájárultak alkalmazottaik egészségi állapotának és munkateljesítményének fenntartásához és javításához.

Nyugtalan éjszakák – mindennapos alvászavarok

Európa egyre nyugtalanabbul alszik!  A felnőtt lakosság közel egyharmada szenved valamilyen alvászavarban, ezt erősítik a legújabb holland kutatások. A  Pharma Nord által közzétett GFK felmérés 22 000 résztvevőjéből a nők 36%-a és a férfiak 19%-a alvászavaros. Ez majdnem egyharmada a felnőtteknek. A magyarországi felmérések ennél kedvezőtlenebb képet mutatnak. A Budapesti Alvásközpont három évvel ezelőtti vizsgálata szerint az 1000 fős reprezentatív felmérésben részt vevők 31,6%-a érintett. Az alváshiány és különösen az alvási apnoe néven ismert alvászavar fokozza a közlekedési balesetek kockázatát. Ráadásul a  rossz alvással kapcsolatos vizsgálatok szerint az  elhízás, a cukorbetegség és számos kóros állapot fokozott kockázatával járnak. A szakértők ajánlása szerint egy felnőttnek legalább hatnyolc óra éjszakai zavartalan alvásra van szüksége. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az alvást elősegítő  melatonin  termelődése nélkülözhetetlen a minőségi alváshoz. Természetes hormonról van szó – nevezik az alvás vitaminjának is –, amelyet az agy termel, kizárólag sötétben. Ez az anyag váltja ki az álmosság érzését is.

Vannak olyan körülmények, amelyek gátolják a természetes melatonin termelődését. A melatonin elégtelen termeléséhez és az alvási zavarok szaporodásához jelentősen hozzájárulnak a mesterséges megvilágítási körülmények, és az, hogy szemünk a laptopok, telefonok és táblagépek úgynevezett kék fényével találkozik. Az időzónákon átutazók által elszenvedett jet-leg jelenség a cirkadián ritmus felborulását okozhatja, amelynek ellensúlyozására a melatonin mesterséges pótlását javasolják a szakemberek. Miután az életkor előrehaladtával a melatonin termelődése fokozatosan csökken, pótlása javasolt. Mindehhez megfelelő alvási körülményeket kell kialakítanunk, amelyek elősegítik a pihentető, minőségi alvást.

A kitüntetett dán vállalat legújabb tanulmányában a  magnézium hiányának és az alvásnak a következményeiről számol be, hangsúlyozva, hogy számos más, az egészségünket befolyásoló hatása is van ennek a fontos ásványi anyagnak.  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a nyugat-európai felnőtt lakosság 20 százaléka nem kapja meg a napi szükséges minimális mennyiséget sem.

Az izmok és a magnézium kapcsolata közismert, miképpen egyre nyilvánvalóbb: az éjszakai véletlenszerű izomrángások is arra utalnak, hogy a szervezetünkben kevés a magnézium. A leginkább kellemetlen izomjelenségek a szemhéj izmainak feszülésétől bizonyos ideghez kapcsolódó izmokra, leginkább azonban a lábizmokra terjednek ki. Mindezeken túl hozzájárulnak a letargikus hangulathoz, az ingerlékenységhez, megnyilvánulnak a migrénben és más, gyakori ideges állapotokban is. Elhúzódó és súlyos hiánya krónikus fáradtságot, kialvatlanságot, szorongást és depressziót okozhat. Ez az ásványi anyag a szervezet több mint 300 enzimatikus folyamatában vesz részt.

A magnéziumhiány fő oka az egészségtelen táplálkozás. A sok finomított szénhidráton alapuló élelmiszer, mint például a finomított liszt és a cukortermékek alig tartalmaznak magnéziumot. Azoknak, akik sok kávét és alkoholt isznak, több magnéziumra van szükségük. A kutatások arról is szólnak, hogy az érzelmi vagy munkahelyi stressz esetén is több magnéziumot használunk, így ilyen körülmények között is hiány alakulhat ki. Érdemes tudni, hogy egyes gyógyszerek és a fogamzásgátló tabletták is gátolhatják a magnézium felszívódását a szervezetben. Ha az étkezéssel nem jut a szervezet elegendő magnéziumhoz, jó megoldás lehet pótlása.

Hollandiában megközelítően egymillió ember szenved magnéziumhiány okozta zavarokban.  A nőknél, különösen a terhes nőknél gyakrabban fordul elő, és a  65 év felettiek 30–50%-ánál hetente legalább egyszer jelentkezik.