Élesztőgomba a gyógyításban
Bizonyos rákbetegségek gyógyításában jó eredményeket ígér a géntechnológia alkalmazása, amit egyelőre még hosszadalmas kísérletsorozatnak kell megelőznie. A Debreceni Egyetemen speciális élesztőgombán tanulmányozzák a sejtosztódás lépéseinek hátterében álló genetikai folyamatokat.
AMIT TE ESZEL…
Bizonyos rákbetegségek gyógyításában jó eredményeket ígér a géntechnológia alkalmazása, amit egyelőre még hosszadalmas kísérletsorozatnak kell megelőznie. A Debreceni Egyetemen speciális élesztőgombán tanulmányozzák a sejtosztódás lépéseinek hátterében álló genetikai folyamatokat. Az elmúlt években több rosszindulatú daganatot, szabálytalan sejtosztódást-sejtburjánzást kiváltó betegségről kiderült, hogy a betegséget a sejtciklusban (itt játszódik le a sejtosztódás) szerepet játszó valamely gén hibás működése okozza. Ezért indították el néhány évtizeddel ezelőtt a sejtciklus szabályzásának kutatását a világ számos laboratóriumában. A gyógyítás reményében ugyanis indokolttá vált, hogy minél jobban megismerjük azokat a géneket és funkciójukat, amelyek a sejtciklus egyes lépéseit kódolják.
Kövérség és leukémia
A kövérség több mint megkétszerezi a leukémia egyik típusa, az akut gerinc-fehérvérűség (AML) kockázatát idősebb nők esetében. Ez a kockázat csak kissé csökkent az olyan nőknél, akik kevésbé túlsúlyosak. Az a tény, hogy a túlélési arányok az AML esetében különösen rosszak az idős egyéneknél, közegészségügyi fontosságúvá teszi azoknak a személyeknek az azonosítását, akiket ennek a rákfajtának a fokozott kockázata fenyeget – állapította meg tanulmányában Dr. Julie A. Ross, a Minnesota Egyetem Rákkutató Központjának munkatársa. Több mint 40 ezer 55 és 69 év közötti nő adatai elemzésének alapján a kutatók megállapították, hogy összehasonlítva a normális súlyúakkal, az elhízottság, illetve a túlsúlyosság 140 százalékkal, illetve 90 százalékkal növelte meg az AML kockázatát.
A koffein, a gének és a szívinfarktus
A koffein szívizom-károsító hatása az egyén genetikai sajátosságaitól függ – derült ki egy nemzetközi vizsgálat során. A koffein lebontásáért a szervezetben a májban lévő citokróm nevű enzim felel (CYP 1A2). E folyamat gyorsasága viszont annak függvénye, hogy az enzim működését kontrolláló gén mely variánsával – lassúval vagy gyorssal – van megáldva az egyén – olvasható a Mednovosztyi című, egészségügyi témákra szakosodott orosz hírportálon. A Torontói Egyetem, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézete, valamint a Costa Rica-i Egyetem kutatói 4028 embert vizsgáltak Costa Ricában. A kutatásba 2014 olyan nőt és férfit vontak be, akik 1994 és 2004 között már átestek egy szívinfarktuson, a kontrollcsoportban pedig ugyanennyi egészséges önkéntes szerepelt. (MTI-Panoráma)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.