Aki nem tűri a fájdalmat, annak az altatásos béltükrözés ajánlott

A vastagbél endoszkópiás kivizsgálásáról van szó, amikor a végbélnyíláson keresztül egy hajlékony, 140-160 cm hosszú, 1-1,5 cm átmerőjű, kamerával ellátott csövet vezetnek be a vastagbélbe. Segítségével többszörös nagyításban át lehet vizsgálni a bél nyálkahártyáját, sőt kisebb beavatkozások már a vizsgálat közben elvégezhetők. Amikor az eszközt lassan húzza vissza az orvos, közben négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre átvizsgálja a bélfalat, ami 15-30 percig tart. Így kimutatható a daganat, a krónikus gyulladás és egyéb bélbetegség. Felfedezhető és el is távolítható a rákmegelőző állapotnak nevezhető vastagbélpolip anélkül, hogy további beavatkozásra lenne szükség. Azonnal szövetmintát is lehet belőle venni. A modern kolonoszkóp a teljes kivizsgálást videofelvételen rögzíti, így a későbbiekben bármikor újra meg lehet nézni. 

Hogyan kell felkészülni a béltükrözésre: mit ehet és mit nem a páciens? 

A legfontosabb, hogy a vastagbél tiszta legyen, tehát a vizsgálatot hashajtókkal végzett alapos béltisztítás előzi meg. Az orvossal kell megbeszélni a részleteket, és rendkívül fontos, hogy utasításait pontosan betartsuk. A manapság használt hashajtókban már minden olyan anyag benne van, amire a szervezetnek szüksége van, ugyanis a hasmenéskor nemcsak a víz, hanem sok minden más is távozik a szervezetből. Legalább 24 órával a beavatkozás előtt már nem szabad szilárd táplálékot enni, hanem csak könnyű ételeket, mint pl. levest, almapürét, tejtermékeket, viszont folyadékot bőségesen kell fogyasztani. Tilosak a zöldségek (paradicsom, paprika, uborka), mert a héj nehezen ürül ki, továbbá a zöld főzelék (spenót, sóska). Ugyancsak kerülni kell az apró magvas ételeket (mák, szőlő, málna, eper, kivi stb.), mert az apó magok nehezen ürülnek ki. Tiltólistán van a magos kenyér, a müzli, a gabonapehely, a rostos gyümölcs (mandarin, narancs) is, mert a rost szintén nehezen távozik a szervezetből. A kivizsgálás után fokozatosan, könnyen emészthető ételekkel és bőséges folyadékbevitellel kell visszaállni a normális táplálkozásra. 

Sokan rettegnek ettől a kivizsgálástól. Valóban jogos a félelem? 

Bizonyos tekintetben igen. Fájdalmat okozhat, mert levegőt fújnak a bélbe, hogy az endoszkóp a kanyarulatokon kön?nyebben át tudjon hatolni, hogy a bélredők kisimuljanak, és a bélfal teljes egészében áttekinthető legyen. Emiatt egyre gyakrabban végzik ezt a kivizsgálást fájdalomcsillapítással vagy bódításban, illetve altatásban, de erről az altatóorvosnak tudnia kell, s előtte kisebb, műtét előtti kivizsgálást kell a kezelőorvossal elvégeztetni. Feltétlenül ismerni kell a beteg állapotát. Ez nem olyan altatás, mint a nagy műtétek esetében, így kevesebb altató anyag kerül a szervezetbe, ami könnyebben távozik és nincs szövődmény. 

Milyen mellékhatása lehet a kolonoszkópiás kivizsgálásnak? 

Nem gyakran, de bélátfúródás előfordulhat. Azt viszont tudni kell, hogy általában csak az a bél fúródik át, amelyik beteg. Ha az orvos észreveszi, hogy valahol a bélfal nagyon elvékonyodott, azt nem provokálja, nehogy baj történjen. Azonnal észre lehet venni, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Ha a hasüregbe levegő kerül, az nagyon fájdalmas, s a beteget azonnal megműtik. 

Kinek van erre a kivizsgálásra joga, és milyen a várakozási idő? 

Mindenkinek joga van rá, akinek családjában előfordult már vastagbélvagy végbélrák, vagy egyszerűen csak elmúlt nem 60, mint eddig, hanem 50 éves. A várakozási idő intézményenként változik. Általában 1 hónaptól öt hétig terjed, de sürgős esetekben az orvos javaslatára előbb is elvégzik. 

Mit üzenne azoknak, akik félnek a fájdalomtól, a komplikációktól? 

Aki a fájdalomtól fél, nem pedig az eredménytől, annak a bódítást, de még inkább az altatást javaslom. A beteg injekciót kap, a kivizsgálást átalussza, közben figyelik, ellenőrzik, hogy minden életfunkciója rendben van-e, és kivizsgálás után még 2-3 órán át orvosi megfigyelés alatt van.