AJÁNLÓ

Ma a világ ötven évnél idősebb népességének mintegy fele szenved visszérbetegségektől. Ez lenne az az ár, amit azért fizetünk, mert két lábon járunk? Persze tudjuk, kialakulása öröklött tényezőktől és az életmódunktól is függ.

Ha a vénákról és a visszerekről szólunk, el kell különítenünk a mély- és a felületes visszereket. A mélyvénák kitágulása igen veszélyes lehet, mert nem látszik, nem zavar, ám a tág visszerekben vérrög keletkezhet, ami elszabadulva a keringés más részein is bajt okozhat. (ĺgy alakul ki a tüdőembólia is.) A köznyelvben visszérbetegségnek nevezett elváltozás viszont a felületes visszérrendszer betegsége.

A vérrögképződés sajnos igen gyakori betegség. A kitágult erekben lelassul a vér áramlása, s ez már önmagában is elősegíti a vérrög képződését. Azon természetesen nem tudunk változtatni, hogy két lábon járunk, pedig lehet, hogy a visszérbetegség az egyik ára annak, hogy az ember felegyenesedett. A véráramnak folyadékoszlopában így az alsó végtagokban nagyobb a nyomás; minél messzebb a szívtől és minél közelebb a földhöz, annál nagyobb. Az erekben billentyűk segítenek az áramlás irányításában - ám a kitágult erekben ezek sem tölthetik be megfelelően a funkciójukat. Már nem elég nagyok ahhoz, hogy elzárják az ér keresztmetszetét, s így a vér akár visszafelé is folyhat.

Mozogjunk és pihenjünk is!

Bizonyos tényezők fokozhatják a visszértágulat kialakulásának valószínűségét. Az öröklött tényezők, a daganatos betegségek, az elhízás mind-mind hajlamosítanak erre. Lassan előrehaladó betegségről van szó, amelyet visszafordítani nemigen lehet, ám súlyosbodását lassíthatjuk. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre. Aki például egész nap ülve végzi munkáját, tudatosan figyeljen arra, hogy időnként álljon fel és sétáljon egy kicsit.

Enyhe panaszok esetén ugyanis már a puszta életmódváltás is segíthet: időt kell szakítanunk a testmozgásra! Különösen az álló munkát végzőknek kell figyelniük arra, hogy időnként ülve vagy fekve pihenjenek egy keveset. Még jobb, ha a lábuka kissé fel is polcolják.

A harisnyától

a műtétig

A szakorvos az erre a célra kifejlesztett harisnya viselését is ajánlja. Ez ugyanis gyógyászati segédeszközként mindenki számára elérhető, és valóban meggátolhatja az erek további tágulását.

A következő lépcsőfokot a gyógyszeres kezelés jelenti, ám ez önmagában nem oldja meg a problémát. A gyógyszerek erősítik az érfalak izomzatát, ezáltal megakadályozzák, hogy a kitágult erekből folyadék lépjen ki az érfalon keresztül - ez ugyanis duzzadást okozhat. Az injekciós, illetve a lézeres kezeléssel az érintett erecskében megállítják az áramlást, azon a területen tehát megszűnik a keringés, így a kék csík nem látszik többé. Ha a fenti megoldások már nem bizonyulnak elegendőnek, a műtét következik. Ilyenkor eltávolítják a fő visszérágat és az oldalágakat. A műtét után szinte minden betegnek megszűnnek a panaszai, és kilencven százalékuknál nem is térnek vissza. Mintegy tíz százalékban a műtét idején még normális nagyságú visszerek évekkel-évtizedekkel később kitágulhatnak, és újból jelentkeznek a bőr alatt látható tágult erek. (G-s)