A memóriát ugyanúgy karban kell tartani, mint az egészséget

Mit jelent pontosan a memória edzése?

Újabb és újabb ismeretek megszerzését jelenti. Nemcsak a testnek van szüksége edzésre, hanem az agynak is, minél több új dolgok kell elsajátítani. Azt mondják, hogy egy hetvenéves ember edzett agya nagyobb teljesítményekre képes, mint a harmincéves nem edzett agya.

Több betegség tünete az emlékezet romlása, egyebek mellett az Alzheimerkóré is. Befolyásolható-e a beteg állapota memóriatréninggel?

Igen. A Minnesota Egyetem 1986-ban érdekes tudományos kutatást végzett, amely megfejtette az Alzheimer-kór lényegét. A kutatók kiderítették, hogy minél műveltebb a beteg, annál kevésbé hajlamos erre a betegségre. Ha tudjuk, hogy a tanulás és az ismeretszerzés véd az öregkori szellemi leépüléstől, akkor a feladat világos: lehetővé kellene tenni mindenkinek, hogy élete végéig fejlessze képességeit, tudásait, emberi tulajdonságait az oktatási rendszerben. Négy pilléren alapszik: megismerés, cselekvés, létezés és együttélés. A gondolat a józan észből, a gazdasági haszonból és ma már tudjuk, hogy a tudományos ismeretekből indult ki.

Vagyis az élet végéig tanulni, vizsgázni, iskolába járni kell?

Az élet végéig tartó tanulás nem ezt jelenti, hanem önálló és szabad előrehaladást az idegsejtek növekedése útján. Az emberi kíváncsiságot hasznosítja azzal a céllal, hogy felelősebb polgár, rugalmasabb dolgozó és az öregedésnek jobban ellenálló agy formálódjon.

Soha nincs késő arra, hogy valami újat kezdjünk, például nyelvet tanuljunk – állítják a szakemberek...

Így igaz, legyen szó serdülőről vagy idős emberről. Mindig megéri, hogy szórakozni kezdjen. Az élet végéig tartó művelődés ugyanis szórakozást jelent, szabad döntést arról, ki mit fog tanulni, mit szeretne másoktól megtanulni.

Méltósággal megöregedni művészet. A kérdés az, mit tehetünk ezért?

Feltétlenül meg kell említeni a mozgást (gyaloglás, kerékpározás, kerti munka), az egészséges táplálkozást, igyekezni megtalálni az élet értelmét, kialakítani a társadalmi kapcsolatokat.

Vannak-e friss tudományos ismeretek az agyról, amelyek azt bizonyítják, hogy minden korban lehet fejleszteni?

Igen. Kiderült például, hogy a központi idegrendszer saját maga is meg tudja változtatni struktúráját. Néhány esetben ki is tudja magát javítani, sőt fejlődni is tud. Ezt úgy képzeljük el, hogy például ha valaki fogat mos a nem domináns kézzel és olyan dolgokat is csinál, amelyekért el kell hagynia a komfortzónát, új kapcsolatokat alakít ki az idegsejtek között, ugyanakkor tökéletesíti a motorikus és kognitív képességeket. De ennél még sokkal többet is elérhet: kitágíthatja az emlékezet határait, nyelvtanulással neuronszinteket hozhat létre. Fontos, hogy betartsa az agy működésére vonatkozó ajánlásokat. Legyen bármilyen intelligens is az ember, megfelelő táplálék, folyadék, alvás és mozgás nélkül az agy olyan lesz, mint a kenőolaj nélkül működő motor, csikorogni fog. Az olvasás, a meditáció, a zene, a nyelvtanulás is jelentősen javítja az agy képességeit, növeli potenciálját és késlelteti az öregedést.

Memóriatréningeket vezet, ahol többségében idős emberek vannak. Hogyan zajlik egy ilyen foglalkozás?

A 90 percig tartó csoportos foglalkozásokon nemcsak a memória, hanem az erőnlét is javul. Az a cél, hogy a tréning technikáját a mindennapi életben tudják alkalmazni az emlékezet javítására, ingerelni az agysejteket, erősíteni a rövid és a hosszú távú emlékezetet, s nem utolsósorban erősíteni a résztvevők önbizalmát. A tréningen az összpontosító és mozgási gyakorlatokat kombinálom. A csoport tagjai megtudhatják, milyen a memóriájuk, elsajátíthatnak néhány módszert arra, hogyan lehet jobban megjegyezni dolgokat. Nagyon fontos, hogy tudatosítsák: a memóriát ugyanúgy karban kell tartani, mint az egészséget.