A majomhimlő kérdésében a tudósokra hallgassunk!

A koronavírus elég volt, de ezeket a jelenségeket sajnos nem mi irányítjuk. A fertőző betegségek egyre nagyobb térnyerése szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy világunk túl nagyra és túl összetettre nőtt – legalábbis ami az embereket és az általuk működtetett globális hálózatokat illeti. A majomhimlőnél azért annyi helyzeti előnyünk van már, hogy a tudomány számára nem egy ismeretlen, új vírusról van szó, így most az új helyzet hozta újdonságokkal kell leginkább küzdeni, Afrikán kívül ugyanis még nem láttuk terjedni.

Ahogy egy beszélgetésben fogalmazott: „Az átlagember számára ez egyelőre egy érdekes hír és egy újabb példa, hogy a modern világban mennyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek is.” Mit kell feltétlenül tudni a himlővírusról? Mi a különbség a fekete himlő és a bárányhimlő között? Az egyiket kiirtotta az emberiség, de a másik ellen nemrég még oltottak.

A majomhimlő egyelőre valóban az érdekes hír szintjén mozog, azonban az elmúlt hetek esetszámai egyre aggasztóbbak. Semmiképp sem mérhető a helyzet a légúti fertőzésnek számító koronavíruséhoz, de a tudósok aggodalma olyan szempontból jogos, hogy semmi szükségünk rá, hogy a majomhimlő Afrikán kívül is stabilan megmaradjon. Nem az esetszámokon van a hangsúly, amikor aggodalomról esik szó, hanem arról, hogy ne kerüljön egy idáig egzotikus vírus stabilan új környezetbe.

Himlővírusokból egyébként sokféle létezik, és a helyzetet bonyolítja, hogy kiütésekkel járó betegségek közül többet is himlőként nevezünk meg, akkor is, ha más vírus okozza. A közismert bárányhimlőt például egy, a herpeszvírusok közé tartozó vírus okozza.A fekete himlő az emberiség történelmét meghatározó, csak embert fertőzni képes vírus. Éppen emiatt volt lehetséges megszabadulni tőle, hiszen ha a természetben nem rendelkezik állati gazdával, az emberi esetek felszámolásával a vírus is legyőzhető. A majomhimlőnél ez sajnos nem igaz. A virológusok legnagyobb félelme, hogy a mostani terjedés során Afrikán kívüli állatokon, például valamilyen rágcsálókban is megjelenhet.

A mai 40-50 évesek, akik még megkapták a bárányhimlő elleni védőoltást, védettebbek a majomhimlő ellen is?

A bárányhimlő egy teljesen másik vírus, semmiképpen se keverjük össze. A fekete himlő ellen oltott emberek azonban még védettek lehetnek a mostani majomhimlő és más himlővírusok ellen is. Ám a gyakorlatban ezt még nem volt alkalma a tudósoknak megfigyelni, mármint a több évtizede oltottak védettségének hatékonyságát. Az biztos, hogy a fekete himlő ellen kifejlesztett vakcinák védelmet nyújtanak a majomhimlő ellen is, jelenleg hátrom országban (Kanada, USA, Egyesült Királyság) már be is vetették ezt a vakcinát a mostani helyzet megfékezésére.

Melyek azok a tünetek, amelyek gyanúsak lehetnek? Ez azért is érdekes, hiszen a fertőzést követő néhány napig semmilyen tünetek nincsenek, de közben az ember már fertőz, tehát nagyon fontos a gyors felismerés... Hogy látja, olyan méretűvé válhat a járvány, mint a koronavírus esetében? Ha igen, az oltás megoldást jelenthet?

A majomhimlő-fertőzés kezdeti tünetei a hirtelen láz, fáradtság és nyirokcsomó-duzzanat. Ezután 1-3 nappal megjelennek a kiütések, melyek egészen enyhe formában is felbukkanhatnak. Jó hír, hogy ez a vírus a kiütéses fázisban fertőz, így tünetmentesen vagy a korai szakaszban nem adjuk át. Megtévesztő lehet ugyanakkor, hogy a mostani járványban több orvos is enyhe tüneteket, kevés és nem jelentős kiütéseket jegyzett fel. Fontos most az érintett közösségek fokozott figyelme, az ő tájékoztatásuk és az orvosok ilyen irányú ébersége is. Ez a járvány nem a közösségi terjedés fázisában tart, jelenleg az MSM-közösség a leginkább érintett (férfiak, akik más férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot).

Fontos – talán a legfontosabb – hangsúlyozni, hogy a megbélyegzés és diszkrimináció teljesen a vírus malmára hajtja a vizet, ezt évtizedekkel ezelőtt a HIV terjedésénél és más betegségeknél is saj -nálatosan megtapasztalhatta a világ. Valóban jelenleg az MSM-közösség körében jegyzik a legtöbb beteget, de itt virológusként kell megértenünk, mi történik. A vírus terjedéséhez a közeli testkontaktus a kulcs, ez az afrikai járványok tanúsága szerint az ottani járványokban a háztartásokat jelentette. Most Afrikán kívül a vírus bejutott az MSM-közösségekbe és a szexuális kontaktussal járó közeli érintkezés során terjed. Ez nem jelenti, hogy más nem kaphatná el a már ismert módon (közeli testkontaktus), mégis egyelőre járványtanilag ez a helyzet. Ha nem sikerül mihamarabb megfékezni, elképzelhető, hogy más helyeken, helyzetekben is terjed.

Hány fertőzöttet tartanak jelenleg nyilván, s várható-e, hogy lényegesen megemelkedik az esetszám? Jobb a helyzet, mint a Covid-19 esetében volt?

A helyzet teljesen más, ne próbáljuk a Covid-19 példáján megérteni. Másik vírus, más terjedés, más folyamatok. A helyzet most a járványügyi hatóságok éberségén múlik. A legrosszabb forgatókönyv, hogy Afrikán kívül tartósan megmarad a vírus, ha nem sikerül most megfékezni a terjedést és esetleg egy fogékony állatcsoportra is rátalál. Itt azért még nem tartunk, bízom benne, hogy nem is fogunk.

Kinek kell tartania attól, hogy elkapja a vírust? Az örök kételkedők, akik azt állítják, hogy a környezetükben még senki nem látott beteget, megint azt sugallják, hogy ez a vírus is egy ember által valami vagy valaki elpusztítására „kifejlesztett” fegyver. Ön mit mondana az örök okoskodóknak?

Aki fertőzött emberrel kerül közeli testkontaktusba, az kaphatja el. A járvány jelenlegi szakaszában ez elsősorban az MSM-közösséget érinti, a legtöbb járványügyi kommunikáció is őket célozza most. Egyelőre nem ismert szélesebb társadalmi közösségekben a terjedése, így most elmondható, hogy a tudósok ismerik a mostani járvány által érintett csoportot, a terjedés módját, de sajnos nincs még meg minden kapcsolat, így nem nevezhető felderítettnek a helyzet. Várjuk a további híreket, és ne feledjük, ez egy teljesen más vírus mint a SARS-CoV-2, nem érdemes összehasonlítani és ez alapján megítélni a helyzetet, inkább hallgassunk a tudósokra.