A központi idegrendszer – 1.

Az idegrendszer az emberi test legösszetettebb és legbonyolultabb része. Az idegpályák elhelyezkedése alapján központi és környéki részre osztható.

Az idegrendszer azoknak a szerveknek és szöveteknek az összessége, amelyek lehetővé teszik a szervezet működését, reagálását a környezet ingereire.

Minden magasabb rendű élőlénynél a központi idegrendszer elemzi a környezetből begyűjtött információkat, és koordinálja a mozgást. Az embernél ezek a funkciók részben akaratunktól függőek, részben attól függetlenek. Az idegrendszer működése az élethez nélkülözhetetlen. A sérülésekkel szemben igen érzékeny, sérülései véglegesek. Az idegsejtek regenerációja nem lehetséges, mint pl. a bőr- vagy a vérsejteké. Az evolúció során nem véletlenül alakult ki úgy a test felépítése, hogy az idegrendszer központi része a lehető legvédettebb helyen legyen. Az agyat a koponya, a gerincvelőt a gerinccsatorna veszi körül.

Idegrostok és idegsejtek

Az idegrendszert idegrostok és idegsejtek (neuronok) milliárdjai alkotják, amelyek minden külső és a szervezet belsejéből érkező információt észlelnek és feldolgoznak. Az idegsejteknek több apró, dendritnek nevezett nyúlványa van, és egy hosszú, az axon. Az idegingerület a dendrit felől az axon irányában terjed. Az axont velős hüvely, a mielin borítja. Ezek együtt alkotják az idegrostot, melynek szigetelő és az idegingerület terjedését gyorsító szerepe van. A többi sejtből eredő hasonló rosttal együtt pedig magát az ideget alkotja. A dendritek többféle sejttel létesítenek kapcsolatot.

A központi „vezérlőpult”

A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll. Az agyat és a gerincvelőt egyrészt szürkeállomány alkotja – itt találhatók az idegsejtek –, másrészt fehérállomány, amely alapvetően rostokból áll. A mozgató idegek a gerincvelőn lefelé haladva továbbítják az agy utasításait a különböző szerveknek.

Azokat az idegeket, amelyek közvetlenül a koponyából lépnek ki, agyidegeknek nevezzük. Ezekből tizenkét pár van. Azokat pedig, amelyek a gerincvelőből indulnak, gerincvelői idegeknek (nervus spinalis) hívjuk. Harmincegy pár van belőlük. Ezek a perifériás idegrendszer részét képezik.

Az agy

Az emberi agy hozzávetőlegesen másfél kilogramm súlyú, vagyis a testsúly egyötvened része. Tizenegymilliárd sejt alkotja. Tízmilliárd neuron és gliasejtek milliárdjai biztosítják működését. Az agy három részből áll. Az elő- (prosencephalon), az utó- (rhombencephalon) és a középagyból (mesencephalon). A gerincvelőből fejlődött ki a középagy, ebből pedig az utó- és az előagy. A törzsfejlődés során az előagy térfogata fokozatosan nőtt, s döntően az agykérget alkotó sejtekből áll. Ez az agy legtömegesebb része, melyet egy mély (hosszanti) barázda két féltekére oszt, és amely egyenként további négy lebenyre tagolódik. Valószínűleg az előagyban foglalnak helyet a gondolkodásért és az emlékezetért felelős agyterületek.

A két félteke

A két féltekét, amely egymás ellenőrzése alatt áll, sűrűn kereszteződő rostok kötik össze. Ezt a területet kérges testnek nevezik (corpus callosum). A bal és jobb agyfélteke eltérő funkciót lát el. A bal agyfélteke felelős a logikus gondolkodásért és a „szóbeli” („verbális”) kifejezésmódért, a jobb oldali pedig a vizuális vagy „művészi” funkciókat szabályozza. Túlnyomórészt azonban együttműködnek, mivel mindegyik eltérő érzékszervi működést irányít.

Forrás: Család és Egészség

Mi az agyhártya és -víz szerepe?

Az agyat három burok védi – ezért nem érintkezik közvetlenül a koponyacsonttal –, ezek az agyhártyák (meninxek). Kívül a kemény agyburok (dura mater) többé-kevésbé a csonthoz tapad, alatta van a lágy agyburok (leptomeninx) két lemeze, a pókhálóhártya (arachnoidea) és a belső lágy agyhártya (pia mater).

A képlékeny állományú agynak, hogy alakját megtarthassa, agygerincvelői folyadékban (liquor cerebrospinalis) kell „úsznia”. Az agyvíz védelmet biztosít, és lökésgátlóként hat, vagyis csillapítja az ütések, rázkódások erejét.