A flavonoidok és a megelőzés

Ezek lehetnek hagyományos gyermekbetegségek vagy egyszerű megfázások, esetleg vírusfertőzések. A betegségek többségét könnyen leküzdjük, és életre szóló ellenálló-képességet szerzünk. Léteznek azonban olyan civilizációs vagy degeneratív betegségek is, amelyeket az ember egészségkárosodás nélkül képtelen legyőzni.

Azért nevezzük ezeket a betegségeket szabadgyökűeknek, mert az oxigén szokásos anyagcseréjének melléktermékeként szabad gyökök keletkeznek. Az emberi szervezet egészséges életvitel és megfelelő táplálkozás esetén jól tud védekezni, és a romboló szabad gyököket hatástalanítani tudja. Ám ha nem így van, és az ember hosszú távon egészségtelen környezetben él, az egyensúly felborul, a sejteket oxidatív stressz éri. Ennek következményeként sérülhetnek a sejtek, vagy olyan szabad gyökű betegségek keletkezhetnek, mint például érelmeszesedés, szív- és érrendszeri betegség, infarktus, szélütés, cukorbetegség, daganatos betegség, korai öregedés, Alzheimer- és Parkinson-kór. A felsoroltak közül néhány a betegség- és halálok-listán előkelő helyen szerepel. Sajnos, ezek már rég nem csupán az idősek betegségei, egyre gyakrabban szedik áldozatait a fiatalok soraiból is.

Az egészségéért felelősséget érző egyén elgondolkodik, hogy miért van ez így. Nagymértékben maga az ember tehet róla: szennyezi a környezetet, egészségtelenül él, stresszhelyzeteknek teszi ki magát, túlbecsüli szellemi és fizikai képességeit, dohányzik, és főleg helytelenül táplálkozik. Túl sok zsíros ételt fogyaszt, s a zöldség és gyümölcs csaknem hiányzik étrendjéből. E tényezőknek a felsorolt betegségek kialakulásában 30-70 százalékban van szerepük. Ez már elég magas arány ahhoz, hogy az ember tudatosítsa a táplálkozási szokások megváltoztatásának a fontosságát.

A védekező rendszer lehet endogén (azaz a szervezetben keletkezik és az étrendtől alig függ) és exogén (diétás) jellegű, tehát eszszenciális. Ilyen például a C-, E- és A-vitamin, a béta-karotin, valamint az aktív enzimekben jelen lévő nyomelem, mint a cink, réz, szelén és vas. Ezeket rendszeresen pótolnunk kell.

A zöldséget és gyümölcsöt az emberek elsősorban vitamin- és nyomelemforrásként ismerik. Ám a gyümölcsben és zöldségben, a hüvelyesekben, szójában, dióban, magokban, fűszerekben, teában, főleg a zöldben, de a kávéban és a vörösborban is további nagyon fontos, biológiailag aktív anyagok találhatók, amelyek védik a szervezetet. Ezeket az anyagokat flavonoidoknak hívjuk.

Jelenleg csaknem 4 ezer flavonoidot ismerünk, ám a betegségmegelőzésben csak néhánynak vesszük hasznát. Ilyen például a kvercetin, amely az almában és a hagymában található, az alicin, amely a fokhagymában, a katechinok a zöldteában, a heszperidin és naringenit a citrusfélékben, a genistein és a daidazin a szójában, de hatékony flavonoidok vannak a propoliszban is.

A flavonoidok nagy szerepet töltenek be a betegségmegelőzésben. A vitaminokkal együtt fokozzák a szervezet védekező képességét. Gátolják a „rossz” koleszterin képződését, csökkentik a véralvadást és vérrögképződést, tágítják az ereket, javítják a szív vérellátását, csökkentik a vérnyomást. Ismert a fokhagyma, a hagyma és a zöld tea betegségmegelőző hatása. A franciákról köztudott, hogy nagy ínyencek, ételeik kiadósak és zsírosak. Ennek ellenére a szív- és érrendszeri megbetegedések száma náluk nem magas. Ez azzal magyarázható, hogy minden étkezés után vörösbort fogyasztanak. Mivel egész szőlőből készül – a szőlőhéjat és a magot beleértve –, ezért flavono-idtartalma jelentős. A fehérbor nem rendelkezik ilyen nagy betegségmegelőző hatással.

Számos kutatás igazolta, hogy a flavonoidok gátolják a daganatképződést. Néhány onkológiai betegség megelőzése esetében – ilyen az emésztő rendszeren, a vastag- és végbélen keletkező daganatok, amelyek nálunk sajnos a daganatos megbetegedések statisztikáját vezetik – a zöldség- és gyümölcsfogyasztás nélkülözhetetlen, s éppen ezek hiánya fokozza a megbetegedés kockázatát.

A flavonoidok vírusos és bakteriális betegségek esetében is nagyon hatásosak. A népi gyógyászatban például ismert a propolisz és a méz gyógyító hatása. Vírusellenes flavonoidok találhatók például a zöldségben, gyümölcsben, teában és fűszernövényekben.

Mit tegyenek azonban azok, akik a citruszfélékre allergiásak, a vöröshagymát és a fokhagymát az intenzív illat miatt nem fogyasztják, a hüvelyesek és a zöldség emésztési zavarokat okoz nekik, a bort pedig nem szeretik? Ebben az esetben, csakúgy mint akkor, amikor a szervezet fokozott szellemi és fizikai terhelésnek van kitéve, esetleg betegség után lábadozik, ajánlatos a vitaminokat és flavonoidokat természetes alapanyagú táplálékkiegészítők formájában pótolni. Nem is gondolnánk, hogy hány betegséget előzhetünk meg ezzel.

A szerző táplálkozási szakember