Csökkentek a hozamok

Ismeretes, hogy a hazai mezőgazdaság egy évtizede tartó válsága következtében, elsősorban a pénzhiány miatt a termelők nem mindig vásároltak minőségi vetőmagot, gyakran kényszerültek arra is, hogy a termesztéstechnológiai eljárások bementi költségeit megkurtítsák, minimálisra csökkentsék a műtrágyák és vegyszerek felhasználását, nem minősített vetőmagokat vessenek, extenzív termesztési módszereket alkalmazzanak, amelyek végül a hektárhozamok komoly csökkenését eredményezték. Ennek következtében 1990 óta, amikor az országban a legmagasabb átlagos hektárhozamot sikerült elérni az árpatermesztésben (4,82 t/ha), évente fokozatosan csökkennek a hozamok: 1991-ben 4,59 t., 1992-ben 4,13 t., 1993-ban 3,33 t., 1994-ben 3,67 t., 1995-ben 3,43 t., 1996-ban 3,18 t., 1997-ben 3,58 t., 1998-ban 3,51 t., 1999-ben 2,94 t, 2000-ben 1,99 t. 2001-ben 3,49 tonna volt az átlagos hektárhozam.

Az árpa az egyik legjelentősebb kalászos gabonafélék közé tartozik Szlovákiában. Nagyon fontos szerepe van a takarmányozásban (szemestakarmány), valamint az élelmiszeriparban, főleg a malátagyártásban. A hazai agrárpolitikai koncepció 2005-ig az árpa tervezett vetésterületét mintegy 220 ezer hektárra, átlagos terméshozamát 4,65 t/ha-ra jelzi.

Az Engedélyezett fajták jegyzéke 24 tavaszi árpafájtát tartalmaz, közülük 13 volt hazai eredetű, 11 külföldi fajta. A fajtajegyzékbe 2002-ben 1 hazai eredetű fajtát (Ludan) és 3 külföldi fajtát jegyeztek be (Malz, Ebson, Danuta). A szaporításban elsősorban a következő fajták játszanak meghatározó szerepe: Jubilant, Kompakt, Expres, Progres, Akcent, Sladko, Vladan, Atribut. Az újonnan engedélyezett fajták (Danuta, Celinka, Ludan. Malz, Ebson, Annabell, Madonna) egyelőre még nem terjedtek el kellő mértékben. A külföldi fajták közül a csehországiak dominálnak (7), Németországból 3, Franciaországból 1 árpafajta engedélyezett nálunk.

A mezőgazdasági termelésben fontos szerepe van a sörárpatermelés fenntartásának és fejlesztésének. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak az ún. „zöldhitelek“, amelyeket a termesztés költségeit megelőlegezve a sörgyárak és malátagyárak folyósítanak a termelőknek, s magukban foglalják a tanácsadást, a vetőmagok, műtrágyák, vegyszerek biztosítását is. A kölcsönös együttműködés eredményeként az effajta támogatást igénybe vevő termelők a szlovákiai átlagtól magasabb hektárhozamokat érnek el a sörárpa termesztésében, mivel minősített vetőmagot vetnek, amelynek garantáltan jó az egészségi állapota, csávázott, egyúttal magas biológiai értékekkel rendelkezik, kiváló az előszemek és az ezermagtömeg aránya, A terméshozamok ezekről a vetésterületekről akár 1,4 tonnával is meghaladhatják az átlagot.

A tavaszi árpa malátagyártásra történő felhasználására a fajtajegyzékben összesen 18 fajta (Akcent. Annabell, Amulet, Atribut, Celinka, Expres, Forum, Garant, Jubilant, Kompakt, Madonna, Novum, Sladko, Vladan, Ludan, Danuta, Ebson, Malz) rendelkezik A-kategóriás (kiváló sörárpa minőség) és B-kategóriás (standard sörárpa minőség) minősítéssel, a C-kategó-riába (nem standard sörárpa minőség) 6 fajtát soroltak be (Cyril, Kosan, Orbit, Progres, Svit, Tolar). Szakemberek úgy vélik, a hazai sörárpatermelés igényeinek összehangolása érdekében közös nevezőre kell hozni a termelők (stabil, nagyhozamú fajták) a malátakészítők (legmagasabb malátakészítési paraméterek) és a sörgyártók érdekeit (akiknek a maláta minőségének ellenőrzéséhez kellő időre van szükségük). (kriz)