Csírázóképesség, kelési erély

A vetőmag és az ültetőanyag minősítésében elsősorban a következő tulajdonságok a meghatározók: tisztaság, csírázóképesség, csírázási és kelési erély, víztartalom, ezermagtömeg, térfogattömeg, egyenletesség (osztályozottság). E tulajdonságokat általában szabványok határozzák meg, és a megállapított adatokat a vetőmagra vonatkozó bizonylatok is tartalmazzák.

A vetőmag tisztasága a a tiszta vetőmagok arányát fejezi ki a mintában. Tiszta magoknak azokat a magokat nevezik, amelyek a külső jegyeik alapján normális csírákat képesek fejleszteni, tehát nemcsak a teljesen ép és sértetlen magokat, hanem a sérülteket is, amelyekről viszont feltételezhető, hogy normális csírákat fejlesztenek.

A csírázóképesség a vetőmag egyik legfontosabb tulajdonsága. Azt a magot, amely egyéb tulajdonságaiban nem felel meg a vetőmag–szabvány által meghatározott követelményeknek, utókezeléssel, utótisztítással, újabb osztályozással alkalmassá lehet tenni a vetésre, azonban azt a magot, amely elvesztette a csírázóképességét, már nem lehet feléleszteni. A vetőmag csírázóképességét ma már modern berendezésekben adott hőmérsékleten és megszabott időtartam alatt állapítják meg. A csírázóképességet néha összetévesztik a csírázási eréllyel. Ez a mutató a rövidebb idő alatt kicsírázott vetőmagok százalékos arányát fejezi ki. A búza esetében például a csírázóképességet a próba kezdetétől számított hetedik napon, a csírázási erélyt már a negyedik napon megállapíthatjuk. Minél nagyobb a csírázási erély, annál jobb minőségú a vetőmag. A kelési erély (kelőképesség) a sötétben csíráztatott vetőmag előírt időben való kicsírázása, főleg akkor állapítják meg, amikor az öregebb vetőmagról meg akarják állapítani, hogy csírái képesek-e áttörni a talaj felületére.

A vetőmag csírázóképességének tartama a növényfajtáktól függően változó. Szokványos tárolási feltételek között leghamarabb a liliomfélék és az ernyősvirágúak magjai vesztik el csírázóképességüket, a leghosszabb ideig a tökfélék és a burgonyafélék magjai őrzik meg azt. Az alábbi táblázat a fő mezőgazdasági növények magjainak csírázóképességének időtartamát mutatja.

A csírázóképesség megőrzésének legfontosabb tényezője a mag hőmérséklete és víztartalma. A nedves vetőmag intenzíven lélegzik, miközben széndioxidot és hőt szabadít fel. Elégtelen szellőzés esetén bemelegszik, anaerób módon lélegzik, s a felszabaduló etilalkohol mérgező hatású a csírázóképességre. A vetőmag víztartalmának csökkentésével jelentősen növelhető a csírázóképesség élettartama, a tárolási hőmérséklet csökkentése szintén meghosszabbítja a vetőmag élettartamát. (yl)