A felföldi – felvidéki, csehszlovákiai, szlovákiai, „szlovenszkói” (Fábry Zoltán) – magyarok névadása körül is néhanapján csatározásokra kerül sor, pedig – szerintem – funkcionálisan mindegyik használható a történelmi idő-, illetve szövegkörnyezet szerint.

1989. május első napjaiban egy verőfényes délelőttön dolgom volt Pozsony Óvárosában. Éppen kiléptem a Mihály-kapu alól az Egyetemi Könyvtár, az egykori Diéta felé, amikor összefutottam Gyönyör Józseffel.

Pozsony | A Havel alkotói előre leszögezték, nem (csak) a tankönyvekből ismertek köszönnek vissza a vászonról, és bár az előző rezsim aljassága és elnyomó politikája végig hangsúlyt kap, az elvekhez való ragaszkodás bemutatása aktuálissá teszi a filmet.

Simon Attila a szlovákiai magyar történész-generáció középnemzedékéhez tartozik. Kutatásai homlokterében döntően a szlovákiai magyarok két világháború közti története áll, de az 1920 és 1940 közötti felvidéki magyar önszerveződés egyes állomásai, valamint a „magyar idők” 1938–1945 közötti történetének kutatása mellett foglalkozott az 1956-os magyar forradalom szlovákiai magyar reakcióival és a három évtizeddel ezelőtti csehszlovákiai rendszerváltással is.

Az első világháború éveiben sokáig bizonytalan volt, milyen államforma mellett döntenek a csehszlovák államalapítás kezdeményezői. Masaryk még 1918 augusztusában is egy Habsburg uralkodó által vezetett királyság létrehozását, s ezzel a Cseh Korona történeti jogának megújítását tartotta célszerűnek.

Ki gondolta volna, hogy egyszer majd ez a fiú lesz Szlovákia legrosszabb hírnevű embere?

Csehszlovákia történetének a prágai tavasz erőszakos elfojtásától a rendszerváltásig terjedő két évtizede a normalizáció időszakaként vonult be a történeti szakirodalomba és a köztudatba.

Napjainkban is hallani a kisebbségben élők megkülönböztetett státusáról: állampolgárságuk elvesztéséről, nemzeti identitásuk sérüléséről; újabban pedig nemzeti himnuszunk éneklésének vélt vagy valóságos tilalmáról is. Hogy mindezek nem új keletű megnyilvánulások, könnyen észrevehetjük, ha betekintünk az előző csehszlovák államalakulatok levéltári irataiba.

Masaryk, Beneš és a Csehszlovák Köztársaság kötelező éltetése

Simon Attila: „Egyelőre főképpen az impériumváltás mindennapjairól tudunk keveset. Arról, miként zajlott le helyileg az egyes településeken, illetve az emberek ott hogyan élték meg az államfordulatot”

Turócszentmárton | Míg Csehország és Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelték, Robert Fico és Ľuboš Blaha titokban Kubában tárgyalt.

Hogyan viszonyuljunk Csehszlovákia 100 évvel ezelőtti megalakulásához?

Pozsony/Prága | Míg Prágában nagyszabású katonai díszszemlével kísért programmal emlékeztek meg Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulójáról, addig Pozsonyban koszorúztak és egy vitaműsorban találkozott a három legfőbb közjogi méltóság.

Csehszlovákia megalakításának közelgő 100. évfordulója kapcsán több ízben is felmerült a kérdés, hogyan viszonyuljanak a szlovákiai magyar közösség tagjai ehhez az évfordulóhoz, vagy sarkítottabban fogalmazva, ünnepeljék-e Csehszlovákia megalakulását.

1918-ban a rendszerváltás népi mulatsággá változott.