Napjainkban is hallani a kisebbségben élők megkülönböztetett státusáról: állampolgárságuk elvesztéséről, nemzeti identitásuk sérüléséről; újabban pedig nemzeti himnuszunk éneklésének vélt vagy valóságos tilalmáról is. Hogy mindezek nem új keletű megnyilvánulások, könnyen észrevehetjük, ha betekintünk az előző csehszlovák államalakulatok levéltári irataiba.

Masaryk, Beneš és a Csehszlovák Köztársaság kötelező éltetése

Simon Attila: „Egyelőre főképpen az impériumváltás mindennapjairól tudunk keveset. Arról, miként zajlott le helyileg az egyes településeken, illetve az emberek ott hogyan élték meg az államfordulatot”

Turócszentmárton | Míg Csehország és Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelték, Robert Fico és Ľuboš Blaha titokban Kubában tárgyalt.

Hogyan viszonyuljunk Csehszlovákia 100 évvel ezelőtti megalakulásához?

Pozsony/Prága | Míg Prágában nagyszabású katonai díszszemlével kísért programmal emlékeztek meg Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulójáról, addig Pozsonyban koszorúztak és egy vitaműsorban találkozott a három legfőbb közjogi méltóság.

Csehszlovákia megalakításának közelgő 100. évfordulója kapcsán több ízben is felmerült a kérdés, hogyan viszonyuljanak a szlovákiai magyar közösség tagjai ehhez az évfordulóhoz, vagy sarkítottabban fogalmazva, ünnepeljék-e Csehszlovákia megalakulását.

1918-ban a rendszerváltás népi mulatsággá változott.

Október 25-én nyitották meg a Kassai Technikai Múzeum gondozásában létrejött bélyegkiállítást, mely a csehszlovák bélyegek világába kalauzolja el a látogatókat (vagy Csehszlovákia világába a bélyegeken keresztül?)

Rimaszombat | Október végéig lesz megtekinthető a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban az a három tárgy – egy ezüst érme és két fém jelvény -, amely az ún. 'nyolcas évekhez' kötődik. Kerényi Éva, a múzeum történésze szerint a tárgyak a nyolcvanas években kerültek a gyűjteménybe.

Az oroszok mindössze 32 százalékának van fogalma arról, hogy mi volt a "prágai tavasz", ugyanakkor többen vannak, akik helyeslik a szovjet tankok Csehszlovákiába vezénylését, mint azok, akik hibának tartják az 50 évvel ezelőtti beavatkozást - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak az Interfax hírügynökség által kedden ismertetett felméréséből.

Pontosan ötven esztendeje, 1968. március 15-én az Új Szó kiemelt helyen, a lap első oldalán közölte a Csemadok Központi Bizottságának a prágai tavasz adta politikai enyhülés szellemében született március 12-ei állásfoglalását és javaslatait a nemzetiségi kérdés megoldására Csehszlovákiában. A beavatottak közül Varga Sándorral beszélgettünk.

Mi élteti az egykori Csehszlovákia lakóiban a szocializmus iránti nosztalgiát? Miben más ez a cseheknél, mint nálunk? És mi köze a 100-as Škodának a biztonságérzethez? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Közéletünkben ritkán téma a felföldi magyarságnak az első világháborút követő, így a megmaradásunkat szavatoló önszerveződése. Politikailag kisebbségi közösséggé válásunk századik évében erről az adósságról Kovács László történelemtanárral beszélgettünk.

Ötven évnek kellett eltelnie a szlovákiai magyarok és Csehszlovákia rögös, de közös útján az első olyan társadalmi élményig, ami mindkét fél számára pozitív előjelű volt – a prágai tavasz.