Miniszteri szinten képviselteti magát a cseh kormány a kitelepített szudétanémetek közgyűlésén

 A közgyűlést május 26. és 29. között tartják a Duna menti német városban. Mikuláš Bek a tanácskozás zárónapjára utazik Regensburgba, és beszédet is mond. Előzőleg Markus Söder bajor kormányfő, illetve Bernd Posselt, a Szudétanémet Bajtársi Szövetség legfőbb politikai vezetője is felszólal.

„A miniszter azért vesz részt a közgyűlésen, mert brünni szenátorként már hosszú ideje foglalkozik a háború utáni kitelepítések miatt megromlott cseh-szudétanémet viszony rendbetételével” – pontosította közlését a szóvivő.

A cseh kormány és a szudétanémetek közti viszony jelentősen javult az utóbbi években. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Szudétanémet Bajtársi Szövetség kihagyta alapszabályából a németek háború után Csehszlovákiában elkobzott vagyonának visszakövetelését tartalmazó cikkelyt – mutat rá a ČTK hírügynökség.     

A cseh fél részéről szintén több pozitív lépés történt. Kiemelkedően fontos volt Petr Nečas cseh kormányfő beszéde 2013-ban egy müncheni konferencián, ahol Csehország nevében sajnálatát fejezte ki a 2. világháború után kitelepített szudétanémeteknek okozott sérelmek felett.

Három évvel később, 2016-ban Daniel Herman kulturális miniszter látogatott el a szudétanémetek közgyűlésére, akit 2017-ben Pavel Bělobrádek kormányfőhelyettes követett. Tavaly a szudétanémetek közgyűlésén első ízben a cseh himnusz is elhangzott. Markus Söder szerint ez azt jelképezte, hogy a csehek és a németek már nem ellenségei egymásnak. A közelmúltban Petr Fiala cseh miniszterelnök Regensburgban találkozott Markus Söderrel, s egybehangzóan jónak minősítették a cseh-szudétanémet kapcsolatokat.

Edvard Beneš csehszlovák államfő rendeletei alapján 1945-ben az országban élő németeket és magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól.

A Beneš-dekrétumok alapján a 2. világháború után mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából. A cseh-német történészbizottság szerint a kitelepítések német halálos áldozatainak száma 15-30 ezerre tehető. Csehszlovákia ezt megelőző hatéves náci megszállása áldozatainak számát a történészek 320-350 ezer közé becsülik.

Míg a németek kitelepítését a potsdami békekonferencia jóváhagyta, a magyarokét nem. Prága és Pozsony ezt követően más módon próbálkozott a „magyar kérdés” megoldásával.

A cseh-német történelmi vitát bizonyos értelemben az 1997-ben kormányfői szinten aláírt cseh-német nyilatkozat rendezte és zárta le. A dokumentum megállapítja: a kitelepítés a németek által elkövetett háborús eseményekre, bűnökre adott válasz volt. Prága ugyanakkor elismerte, hogy a kitelepítés során cseh részről sérelmek érték a németeket.