Miniszteri szinten képviselteti magát a cseh kormány a kitelepített szudétanémetek közgyűlésén

Mikuláš Bek

Csehországot Mikuláš Bek oktatásügyi miniszter fogja hivatalosan képviselni a Csehszlovákiából a 2. világháború után kitelepített szudétanémetek hagyományos éves közgyűlésén május végén Regensburgban – jelentette be Aneta Lednová, az oktatási tárca szóvivője szerdán Prágában.

 A közgyűlést május 26. és 29. között tartják a Duna menti német városban. Mikuláš Bek a tanácskozás zárónapjára utazik Regensburgba, és beszédet is mond. Előzőleg Markus Söder bajor kormányfő, illetve Bernd Posselt, a Szudétanémet Bajtársi Szövetség legfőbb politikai vezetője is felszólal.

„A miniszter azért vesz részt a közgyűlésen, mert brünni szenátorként már hosszú ideje foglalkozik a háború utáni kitelepítések miatt megromlott cseh-szudétanémet viszony rendbetételével” – pontosította közlését a szóvivő.

A cseh kormány és a szudétanémetek közti viszony jelentősen javult az utóbbi években. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Szudétanémet Bajtársi Szövetség kihagyta alapszabályából a németek háború után Csehszlovákiában elkobzott vagyonának visszakövetelését tartalmazó cikkelyt – mutat rá a ČTK hírügynökség.     

A cseh fél részéről szintén több pozitív lépés történt. Kiemelkedően fontos volt Petr Nečas cseh kormányfő beszéde 2013-ban egy müncheni konferencián, ahol Csehország nevében sajnálatát fejezte ki a 2. világháború után kitelepített szudétanémeteknek okozott sérelmek felett.

Három évvel később, 2016-ban Daniel Herman kulturális miniszter látogatott el a szudétanémetek közgyűlésére, akit 2017-ben Pavel Bělobrádek kormányfőhelyettes követett. Tavaly a szudétanémetek közgyűlésén első ízben a cseh himnusz is elhangzott. Markus Söder szerint ez azt jelképezte, hogy a csehek és a németek már nem ellenségei egymásnak. A közelmúltban Petr Fiala cseh miniszterelnök Regensburgban találkozott Markus Söderrel, s egybehangzóan jónak minősítették a cseh-szudétanémet kapcsolatokat.

Edvard Beneš csehszlovák államfő rendeletei alapján 1945-ben az országban élő németeket és magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól.

A Beneš-dekrétumok alapján a 2. világháború után mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából. A cseh-német történészbizottság szerint a kitelepítések német halálos áldozatainak száma 15-30 ezerre tehető. Csehszlovákia ezt megelőző hatéves náci megszállása áldozatainak számát a történészek 320-350 ezer közé becsülik.

Míg a németek kitelepítését a potsdami békekonferencia jóváhagyta, a magyarokét nem. Prága és Pozsony ezt követően más módon próbálkozott a „magyar kérdés” megoldásával.

A cseh-német történelmi vitát bizonyos értelemben az 1997-ben kormányfői szinten aláírt cseh-német nyilatkozat rendezte és zárta le. A dokumentum megállapítja: a kitelepítés a németek által elkövetett háborús eseményekre, bűnökre adott válasz volt. Prága ugyanakkor elismerte, hogy a kitelepítés során cseh részről sérelmek érték a németeket.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?