Több pénz jut a déli szakaszra

A kormány a külföldi befektetők támogatására is számítSomogyi Tibor felvételeA kormánykoalíciónak látszólag sikerült feloldania az autópályákkal kapcsolatos ellentéteket. Észak és Dél harca döntetlenül zárult, hogy a valóságban ki nyert a kormánydöntéssel, azt az elkövetkező évek döntik majd el. Ha a kormánydöntést megvalósítják, akkor legkésőbb 2010-re Pozsonyból Kassára az északi szakaszon már végig autópályán utazhatunk. Nem szabadna búslakodniuk azonban azoknak sem, akik a déli gyorsforgalmi út mellett kardoskodtak, hiszen ennek a Pozsonyból Nyitrán át Besztercebányára vezető szakasza 2012-re elkészülhet. Ezt a szakaszt a rákövetkező években Zólyomtól egészen Kassáig kiépítik. A gyorsforgalmi út az autópályától csak abban tér el, hogy valamivel szűkebb a leállósávuk, élesebb kanyarok és meredekebb dombok is lehetnek rajta.

Egyelőre azonban csak az elképzelések szintjén maradt a Magyar Koalíció Pártja által támogatott legdélebbi gyorsforgalmi út. Ez Pozsonyt kötné össze Dunaszerdahellyel, Érsekújvárral, Nagykürtössel, és Losoncnál csatlakozna az R2-es, Kassára vezető gyorsforgalmi útra. A szakemberek elkészítették a hatástanulmányokat, ezeket most a környezetvédelmi hatástanulmányok és a többi szükséges engedély követi. Pavol Prokopovič közlekedési miniszter szerint az engedélyezési folyamat a legoptimistább előrejelzések szerint is csak 2007-ben zárulhat le. Csak ezt követően kezdhetik el az építési munkálatokat. Egyelőre azonban kérdéses, hogy erre sor kerül-e. A szakemberek ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy a magyar oldalon már van egy autópálya, amely ezzel párhuzamosan halad, legalábbis Érsekújvár szintjéig.

A kormány már elosztotta az építésre szánt pénzeket is. Az állami költségvetésből jövőre 8,5 milliárd, 2005-ben 9,65 milliárd, 2006-ban pedig 7,5 milliárd korona megy majd az autópálya-programra. Észak és Dél azonban nem egyenlő arányban lesz finanszírozva. Az északi D1-es autópályára ugyanis a pénz 60 százalékát fordítják. Korábban erre a szakaszra a pénzek 85 százaléka ment volna. A Nyitra–Zólyom gyorsforgalmi út befejezésére, a korábbi 15 százalék helyett, az állami pénzek negyedét költik. Ebből a Nyitra és Garamszentkereszt közötti szakaszt kell befejezni. A gyorsforgalmi út folytatására, vagyis a Zólyom és Kassa közötti szakaszra, a maradék 15 százalék megy. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy az északi autópályára jövőre a tervezett 8,5 milliárd korona helyett csak 5,2 milliárd korona jut.

Mindez azonban nem lenne elég ahhoz, hogy az autópályákat az említett időpontban felépítsék. Ezért a kormány külföldi befektetők támogatására is számít. Ez érvényes úgy az északi autópályára, mint a déli gyorsforgalmi útra is. A déli gyorsforgalmi út Zólyom és Kassa közötti szakaszán az állam csak a kisebb kerülőutakra adna pénzt, a politikusok szerint ezt teljes egészében külföldi befektetők támogatásával kívánják felépíteni. Pavol Prokopovič szerint nem aggódnak, hogy az északi autópálya építéséhez nem találnának befektetőket. Szerinte már most tárgyalnak francia, olasz és német befektetőkkel. Néhány szakaszt az európai uniós előcsatlakozási alapokból finanszíroznak. Példaként a Poprádtól keletre fekvő Mengusovce és Janovce közötti 30 kilométeres szakasz említhető, amelyre 12,5 milliárd koronát fordítanak. Prokopovič szerint a befektetők pénzéből mintegy 85 kilométernyi autópályát lehetne felépíteni, ő ugyanis mintegy 64 milliárd koronás befektetésre számít.

A befektetők pénzéből épült autópályák hátránya, hogy a befektetők pénzük megtérülését várják tőle. Ez nem valósulhat meg anélkül, hogy az autópályadíjakat még ne srófolnák feljebb. Prokopovič szerint minden autópálya-szakaszon bevezetik a vámot, tekintet nélkül arra, hogy a szakaszt magánpénzből vagy anélkül építették-e. A vámok tekintetében is az Európai Unióhoz próbálunk igazodni, miközben az egységes rendszer bevezetését 2006–2008-ra tervezik. Hogy pontosan mekkora vámokra is számíthatunk, azt egyelőre a közlekedési miniszter sem tudja. A befolyásos európai országok javaslata azonban már most ismert. Eszerint kilométerenként 0,2 és 3 eurót, vagyis mintegy 8,50 és 130 korona közötti összeget szednének be. Ilyen magas összeggel még a közlekedési miniszter sem érthet egyet, aki szerint nálunk még a 0,1 eurós vám is katasztrofális hatásokkal járna.

Míg jelenleg az éves autópálya-matrica 600 koronába kerül, az európai mértékű vámok bevezetése után csak a Pozsony és Kassa közötti 400 kilométeres szakaszért 3400 koronát fizetnénk. Ezzel az autópályák gyakorlatilag elvesztenék a jelentőségüket, hiszen Pozsonyból Kassára ma már ezer koronáért repülővel is eljuthatunk. Nálunk is megismétlődhetne így az a helyzet, ami Magyarországon, hogy az autópályák konganak az ürességtől, míg a mellékutak zsúfoltak. Prokopovič szerint ezért Szlovákia a lehető legalacsonyabb vámok bevezetését fogja javasolni. (mi)

Befizetési módszerek

Az autópálya-matricákat várhatóan már 2006-tól elektronikus vámmal váltják fel. Európában jelenleg egységes vámszedési rendszeren dolgoznak, hogy ez pontosan hogyan is fog kinézni, az egyelőre nem tudható. Jelenleg két technológia versenyez egymással. A német a Galileo műholdon keresztül figyeli az autók helyzetét. Ennél azonban sokkal olcsóbb az osztrák rendszer, amelynél az autópályákon elektronikus kapuk vannak. Ha ezeken áthalad a csipkártyával rendelkező sofőr, akkor a kártyáról leszámítják a megfelelő összeget. (ú)