Renault Trafic Passenger: majd ha egyszer nyolctagú lesz a család

Néha jól jön egy olyan autó, amelyikbe a megszokottnál is több ember elfér. Például, ha fesztiválra vagy szabadságra készül nagyobb társasággal. Az már más lapra tartozik, hogy a hétköznapokon mennyire lehet kihasználni az ilyen autót, nagyobb távolságra több utassal viszont akár ideális választás is lehetne, ha kicsikét kényelmesebb lenne. Kipróbáltuk a Renault Trafic Passengert.

A Traficnak természetesen van haszonautó változata, most az egyszer, pusztán praktikus okból, a személyautó-kivitelezést választottam, nevezhetnénk mikrobusznak is. Az autóban nyolc ülés volt, a kilencedik, elülső sorban található középső ülés már extrának számít. A motorházban négyhengeres 1,6 dCi dízeles erőforrás volt, 140 lóerővel, amelyet a Renault hivatalosan Energy dCi 140 Twin Turbónak hívja. A járgány 4999 mm hosszú és 1971 mm széles.

Ami a külsőt illeti, a dizájntól nem kell sokat várni, hiszen ezeknél az autóknál a szépség másodlagos, legfontosabb a praktikum és főként költségmegtakarítás. Tehát hogy minél több embert elvigyen az autó a lehető legtöbb csomaggal, s a lehető legalacsonyabb fogyasztással. Mindezek ellenére a Trafic egész tetszetős, határozottan láttam csúnyább autót is ebben az osztályban.

Hely, amennyi csak kell

Az utastérben azonnal feltűnik a tágas tér. A három sor ülés kellő távolságban van egymástól, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy minél hátrébb ül az ember, annál kisebb a kényelem. A harmadik sorban hosszabb távon ülni inkább büntetés, mint jutalom. A baj az ülések – konkrétan a háttámla és a rövid ülőke – kialakításával van, a harmadik sorban egyszerűen kényelmetlen az utazás. Ettől eltekintve viszont helyből elég van hátul is, térd- és fejmagasságban egyaránt. Ha az ember nagyon akar, még állva is közlekedhet az autóban. A kilencedik ülés extrának számít, ha van, akkor az elülső sorban található középen, de ez is csak afféle pótmegoldás, kisebb távokra. Ha viszont nincs, mint ebben az esetben, akkor a két elülső ülés között csak utacska marad, melynek köszönhetően kényelmesen át lehet menni az első sorba.

Meglepően jó dinamika

A harmadik üléssor mögött még egy ezerliteres csomagtér van, amely 4700 literre növelhető. Mi nyolcan utaztunk az autóban, mindenkinél volt minimum egy hátizsák és egy sátor, s mondhatom, probléma nélkül kényelmesen elfértünk. A csomagtér ajtaját 180 fokos szögben lehet nyitni, ami megkönnyíti a pakolást, a felhajtható ajtó szintén extraként rendelhető. A hátsó, oldalra tolható ajtó ilyen modelleknél szinte elkerülhetetlen, a klasszikusan nyíló ajtó ugyanis olyan nagy lenne, hogy a túlzsúfolt parkolókban nem lehetne kinyitni. Így viszont az ajtó oldalra tolásával majdnem méteres nyílás keletkezik.

Az utastér egyetlen hátránya, hogy gyakorlatilag alig lehet variálni. Természetesen rengeteg praktikus rakodóteret találnak, összesen 14 különböző, kétliteres üvegektől egészen papírok elraktározására alkalmas rekeszt számoltam össze. Ezzel viszont gyakorlatilag be is fejeztem az utastér extráinak felsorolását. Ja, majdnem elfelejtettem, a sofőr ülésén a kartámla lehajtható.

Mint már említettem, az autó jó kis teherpróbának volt kitéve, nyolc utas, komplett megtelt csomagtér. Az 1,6-os motor fogyasztása ilyen körülmények között 7,1 liter volt, ami igazán nem rossz teljesítmény. Igen, évekkel ezelőtt az ember minimum 2,5 literes négyhengeres erőforrást várt volna ilyen méretes autóban, most viszont a gyártó szemrebbenés nélkül megelégszik az 1,6-os változattal is. Nem véletlenül, a járgány ugyanis ezzel az erőforrással is kellő dinamikával rendelkezik, a magasabb fordulatnak köszönhetően meglepő a gyorsulása is. Sztrádán úgy nyolc liter volt a fogyasztás, az aránylag nagy, 80 literes üzemanyagtartálynak köszönhetően viszont igazán nem kell attól tartani, hogy az ember gyakran állna meg tankolni.

Összegezve és aláhúzva

Az utastérben valamivel több műanyag és szebb kárpitozás van, mint a haszonautó-változatban, de azért a családi MPV-k nyújtotta kényelmet a Trafic Passenger még így sem közelíti meg. Igen, ezek a járgányok tényleg arra vannak, hogy az ember egyszer-kétszer az évben kényelmesen elvigye a felpakolt családot szabadságra. Az autó főként sztrádán élvezhető, az alváz nem nyeli jól az utak egyenetlenségeit. A járgány viszont úgy teljes egészében kényelmes és praktikus, még ha a harmadik sorban utazók eléggé szenvednek is.