Kia Picanto 1.1 EX+: Jól sikerült a névválasztás!

Mutatós külső, attraktív színek, harapós kis motorok – ennyi önmagában is elég lenne a név létjogosultságához. És ekkor még előttünk áll a közelebbi ismerkedés, esetünkben az együtt eltöltendő hét nap. Lássuk ennek tapasztalatait, szép sorjában.

Külalak, besorolás

Az oldalnézet hibátlan, elölről már vitatható a látvány esztétikumaA szerző felvételeiA Kia Picanto az úgynevezett A szegmensbe, tehát a legkisebbek mezőnyébe tartozik; közvetlen konkurensei a Hyundai Atos Prime, a Fiat Panda, vagy a Daewoo/Chevrolet Matiz. Kizárólag ötajtós karosszériával készül, ami ebben a méretosztályban nem kis előny. A kocsi formatervezése kitűnőre sikerült: gyönyörűek az oldalsó üvegfelületek, jól mutat az oldalajtók kettős bordázata (közöttük az oldalvédő gumicsíkokkal), impozánsak a hátsó lámpatestek, a magasabb szereltségi fokozat tetőspoilere pedig tényleg hab a tortán. Esztétikailag vitathatók viszont a túlméretezettnek tűnő fényszórók, közöttük a kocsi méreteihez képest szintén szokatlanul széles, de rövid fekete hűtőmaszkkal. Mondhatjuk azt is, hogy „trendi fazon”, de azt is, hogy elölnézetből kicsit bumfordivá teszi az autót.

Komfort, szereltség, térkínálat

Hosszú ülőlapok, megfelelő kompromisszumkészség mellett elegendő lábtér A szélesre táruló oldalajtókon keresztül előre-hátra egyaránt könnyű a beszállás, és e műveletet követően átlagos kényelmet nyújtó üléseken találjuk magunkat. Az elülsők oldaltartása minimális, a vezetőé is csupán egy síkban állítható. A hátsók támlástól-ülőlapostól 2:3 arányban osztottak, ami a térelrendezés szempontjából egy kiskocsiban megint csak nagy előny. Fejtámlából viszont hátul csak kettőt találunk, és a kocsi forgalmi engedélyén is 4 férőhely szerepel. A csomagtartó első ránézésre kicsi, másodszorra-harmadszorra viszont felfedezzük, hogy nem is dupla, hanem tripla feneke van – egész tisztességes méretű kádakkal-horpaszokkal az egyes fedőlapok alatt. A hátsó ülések átrendezésével pedig, mint említettük, összesen háromféleképpen bővíthetjük a hátsó traktust; képünkön ezek közül a maximális rakodóteret nyújtó változat látható. Kisebb pakolóhelyből átlagon felüli mennyiséget találunk magunk körül, főleg elöl: a kesztyűtartó felett még egy nyitott polc van, és az anyósülés alá is befért egy fiók. A hátsó ajtórekeszek hiányát térképzsebek hivatottak enyhíteni.

A beltér jobbára kopogós műanyagokból épül, viszont a kettős színkombináció eredményeképpen jól mutat. Hatásos kis trükk, hogy a középkonzolt kissé a vezető felé fordították (lásd még: Saab, BMW). A kezelőszervek kivétel nélkül jó helyen vannak, a vastag volán kellemes fogású, és ezen a szereltségi szinten a magasságát is állítani lehet. A tesztelt legmagasabb, EX+ megjelölésű fokozat egyébként már szolid alaplistával dicsekedhet: a már említett holmikon kívül két frontlégzsákot, erőelosztóval kombinált ABS-t, ködfényszórókat, távirányítású központi zár, elektromos ablakemelőket, hathangszórós rádió-előkészítést, szervokormányt, sőt klímaberendezést is kínál.

Motor, meghajtás, menettulajdonságok

Tesztautónk erőforrása a harapós kis benzinmotorok harapósabbika volt; a kisebbik egyliteres ennél 5 lóerővel kevesebbet teljesít. A nagyobbikról szólva: nemcsak a teljesítményét találtuk teljesen elegendőnek egy 1000 kilogrammnál könnyebb autóban, hanem a karakterisztikája is kellemesen meglepett bennünket. Nincs rá jobb kifejezés: tényleg harapós kis masina! Intenzíven reagál a gázadásra, meglepően gyorsan felpörög, egyszóval jó vele autózni. Teljes terhelésnél persze már kissé elerőtlenedik, ekkor már a nyomatékszegénysége kerül előtérbe. Fogyasztása viszont elbűvölő, főleg hogy tapasztalataink alapján ezek az adatok tényleg tarthatók! A menettulajdonságokkal sem voltak különösebb gondjaink, sőt a Picanto alváza egyértelműen a kisautók szűkebb élmezőnyében kér magának helyet. Az ötfokozatú kézi váltó zömök karja rövid, pontos pályákon jár, ami tovább javítja a kiskocsi vezetési komfortját.

Zárszó helyett

A csúcsszerelt-csúcsmotorizált Kia Picanto nemes egyszerűséggel mindenkinek ajánlható, aki négy személy mellett (pontosabban mögött) csak a legeslegritkább esetben kénytelen nagyobb mennyiségű poggyászt utaztatni. Ha ilyen kompromisszum megköthetőnek tűnik, az illetőnek egy szép, divatos, keveset fogyasztó, biztonságos és komfortos kisautója lesz. Ha pedig a leendő tulaj számára az ár fontosabb tényező, mint a maximálisan elérhető biztonság és komfort, semmi gond: még három lépcsőfok van lefelé… Vas Gyula

Hengerűrtartalom: 1086 cm3

Legnagyobb teljesítmény: 48 kW (65 LE)/5500min-1

Legnagyobb forgatónyomaték: 96 Nm/4000min-1

Sebességváltó: ötfokozatú kézi

Legnagyobb sebesség: 152 km/óra

Gyorsulás 0–100 km/óra: 15,4 s

Menetkész tömeg: 944 kg

Méretek (h/sz/m): 3495x1595x1480 mm

A csomagtér űrtartalma: 157–988 l

Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 6,1/4,3/4,9 l/100 km

Az üzemanyagtartály űrtartalma: 35 l

Ár: 389 700 korona

Az alaptípus ára: 299 700 korona