BMW X5 xDrive 40e: áram kérdése

Nem nagy művészet összefutni a hazai utakon a BMW luxuskivitelezésű X5 modelljével, annak hibrid változata viszont már ritkaságnak számít. Kipróbáltam, milyen az áramra is tölthető X5, s hogy mennyi kilométert tehetünk meg vele hangtalanul suhanva.

Első ránézésre alig lehet észrevenni, hogy ez az X5 képes néhány kilométert minimális kiadásokkal, tehát árammeghajtásra is megtenni. Ha nem veszem figyelembe a speciális metálfényezést vagy az autón található e-Drive jelölést, akkor az egyetlen árulkodó jel az autó elülső kereke mögött található, töltőkábel csatlakozására szolgáló konnektor.

Átmeneti időszak

Egyértelmű, hogy a jövő az elektromos meghajtásé, s egyre nyilvánvalóbb, hogy néhány évtized múlva az utakon már csak elektromobilok fognak közlekedni. A jelen pedig egyfajta átmeneti idő. A hibridek és a plug in hibridek korszaka. Egyfajta felkészülés a jövőre. Az X5 a plug in hibridek csoportjába tartozik, ami annyit jelent, hogy külső erőforrásból is tölthető.

Az autó alapját egy négyhengeres kétliteres benzinmotor képezi. A motor doppingja a Twin Turbo Power, egy nyolcfokozatos – elektromotorral kiegészített – automata sebességváltóval van párosítva. Az áramos erőforrás teljesítménye 113 lóerő és 83 kW, a forgatónyomaték 250 Nm. Az autóból nem hiányzik a négykerék-meghajtású xDrive.

A Li-ion típusú 9,2 kWh kapacitású elem a csomagtérben van elrejtve, az eredeti térfogatból 160 litert foglal el, de még így is 500 liter marad a pakolásra. A két erőforrás közös teljesítménye 230 kW és 313 lóerő, a forgatónyomaték 350 Nm. Nem árt tudni, hogy az X5 e-drive változata a klasszikushoz képest 190 kilóval nehezebb.

A gyakorlat

Az autónak színtiszta árammeghajtással a gyári adatok szerint 31 kilométert kellene megtennie. Ezt az értéket szerintem csak laboratóriumi körülményekben lehet elérni, normál forgalomban garantáltan nem. Nekem városban úgy 20 kilométerre volt elég az elektromotor, ami – mondjuk meg őszintén – több mint kevés. Ez még gyakorlatilag arra sem elég minden esetben, hogy valaki például egy Pozsony melletti faluból beérjen a fővárosi munkahelyére. Az elemet házi villanyhálózatból négy óra alatt lehet újratölteni, töltőállomáson ez az idő valamivel kevesebb mint három órát vesz igénybe.

Az elektromos meghajtás három üzemmódjából válogathatunk, az átkapcsolásra a sebességváltó mellett található gomb szolgál. Az első az Auto eDrive. Aktiválásával az autóra bízzuk, mikor megy áramra és mikor benzinre. Erőteljesebb gyorsulásnál rendszerint a benzinmotor dolgozik, aztán ha konstans sebességgel haladunk, átkapcsol áramra. A Max eDrive üzemmód értelemszerűen kikapcsolja a benzinmotort, s aktiválja az árammeghajtást, 120 km/órás sebességig képes csak áramra mozogni. A Save pedig épp ellenkezőleg, az elektromotort kapcsolja ki, s menet közben tölti az elemet.

Autópályán elég úgy 50 kilométert megtenni, s az elem 50 százalékra feltöltődik, ami a fedélzeti számítógép szerint 14 kilométer megtételére lehet elegendő. Nagy hiányosságnak tartom, hogy az elem kizárólag félig tölti fel magát menet közben, teljesen mindegy, mennyit vezetünk. A másik, enyhén zavaró tényező, hogy az autó elinduláskor mindig automatikusan a Max eDrive üzemmódba van kapcsolva, nem ártana, ha megjegyezné a korábbi beállítást. Természetesen a megszokott Comfort, Sport vagy Eco üzemmódok sem hiányoznak – ez utóbbiban érdekes módon nem töltődik menet közben az elem, holott épp ebben az üzemmódban elvárná az ember, hogy az autó mindent megtesz annak érdekében, hogy előbb vagy utóbb a lehető legkevesebb benzint falja fel a motor.

Az áram fogyasztását, de azt is, hogy mennyire van még feltöltve az elem, a fedélzeti számítógép kijelzőjén figyelhetjük. Az e-drive egyik sajátos funkciója, hogy mutatja az autó energiaáramlását, így egy látványos grafikán is figyelhetjük, áram vagy benzinmeghajtásra megyünk-e. A két motor közti átkapcsolást észre sem lehet venni, a benzinmotor is rendkívül halk.

Autópályán és városi forgalomban egyaránt nagyon gyorsan lemerül az elem, s ha bekapcsol a benzinmotor, nem árt egy idő után megnézni, hol van a legközelebbi benzinkút. Az X5 ugyanis városban 10 liter benzint fogyaszt 100 kilométeren, 110 km/órás tempóban a fogyasztás könnyen eléri a 11 litert, mindezt úgy, hogy a fordulatok 2000 alatt maradnak. Ezért rejtély számomra, miből számolták ki a 3,3 literes gyári átlagot. Igen, tudom, ehhez a színtisztán áramra megtett kilométereket is beszámítják, bár nem értem, miért.

Összegezve és aláhúzva

Az X5 önmagában szép és kényelmes autó. Igen, a benzinmotor fogyasztása lehetne alacsonyabb, de ez van, ezt kell szeretni. A plug in hibrid változatának viszont nem látom különösebb értelmét. Szerintem a gyári 30 és reális 20–25, tisztán áramra megtett kilométer miatt nem éri meg 190 kilóval nehezebb autót venni. Tény, hogy aki 10–20 kilométerre lakik munkahelyétől, s otthon, illetve a munkába is tudja tölteni az elemet, az már jelentősebb benzinmegtakarításról beszélhet. A gond csak azzal van, hogy ilyen emberből szerintem nagyon kevés van.

Aki igazán élvezni akarja az e-Drive rendszert, annak nagyon rövid távokat kell megtennie, s az elemet gyakran kell töltenie. Aki hosszabb utakra jár, vagy nincs lehetősége gyakran tölteni, annak egyetlen indokot sem tudok mondani arra, miért kellene megvennie az X5 e-drive-ot.