Alfa 147 2.0 Selespeed, ötajtós kivitelben

# A 2001. év autójának megválasztott Alfa 147 háromajtós változatban nyerte el a büszke címet, és ebben a kivitelben teszteltük mi is az AUTÓ-MOTOR idei áprilisi számában. Egy hónapra rá ötajtós karosszériával is megjelent a piacon, és a közelebbi megismerkedésre szeptemberig kellett várnunk. Akkor viszont a csúcsmodellt kaptuk, kétliteres motorral és Selespeed váltóval.

Az új Alfa retrostílusáról viszonylag kimerítően írtunk abban a bizonyos áprilisi számunkban, ezért most csak dióhéjban: a dicső múltra való visszautalás a pajzs alakú hűtőrács, illetve az elülső ajtók hatalmas kilincsei. A hátsókét viszont valószínűleg sokan itt is percekig keresgélnék, mivel pont úgy elrejtették őket, mint a 156-osnál. A plusz két ajtó a hátsó traktus enyhe átszabását is megkövetelte, ez azonban a legkisebb mértékben sem ment a kocsi varázslatos eleganciájának rovására. A kupés jelleg éppen a „láthatatlan” hátsó kilincseknek köszönhetően maradt meg, a többi pedig egyszerűen úgy maradt gyönyörű, ahogy volt. Sajnos, egy komoly fogyatékosság is változatlan maradt: az oldalra kicsapott rendszámtábla, ha reklámfeliratos tartóra szerelik – márpedig nálunk szinte kizárólag ilyeneket használnak – félig eltakarja a bal elülső irányjelzőt, ami bizony veszélyes lehet.

A kocsi a piacunkon kapható leggazdagabb szereltségű volt, ami tételesen és kivonatosan a következőket jelentette: ABS+ASR kipörgésgátló, VSC dinamikus stabilizálórendszer, hat légzsák, sebességkorlátozóval kombinált Tempomat, kétzónás automata klímaberendezés, a volánról távirányítható, CD-lejátszós BOSE hi-fi autórádió, elektromos ablak- és tükörmozgatók. A feláras kellékek legértékesebbje a CONNECT NAV PLUS navigációs rendszer volt, amelynek nagyméretű kijelzőjéről a földrajzi koordinátákat, valamint a fedélzeti számítógép és a rádió teljes adattárát is le lehetett olvasni. A berendezés – kártya segítségével – telefonként is használható. Másik opciós csomagunk a bőr ülésgarnitúra volt, amely mondhatni a végletekig fokozta az új Alfa belső terének veleszületett eleganciáját.

Az autókat szerető ember mindezen műszaki és esztétikai vívmányok előtt alázatosan fejet hajt, de közben alig várja, hogy megtapasztalja: mit tud a jármű lelke, az autót „mobillá” tévő motor? Nos, esetünkben megkap e téren mindent, ami csak szem-száj ingere: a kétliteres, hengerenként két gyújtógyertyás Twin Spark 150 lóereje (110 kW) szinte játszik a viszonylag könynyű, mindössze 1250 kg súlyú karosszériával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a dinamikai mutatók (maximális sebesség: 208 km/óra, gyorsulás álló helyzetből 100 kilométeres óránkénti sebességre: 9,3 s). Érdemes ezeket összehasonlítani az 53 „lóval” erősebb Chrysler Sebringével. Ha pedig a sebességváltóval tesszük ugyanezt, egyértelműen az Alfa javára billen a mérleg – pedig a Sebringé is nagyon jó. A Selespeed azonban mégis valami más: amolyan „formaegyes”, ahol gombokat kell nyomogatni a fel- és a visszaváltáshoz. A 156-osból már ismerjük ezt a rendszert, de a gombokat felváltó lapocskákat itt a volánkoszorú alatt helyezték el, ezért sokkal jobban kézre állnak. A váltó minden fokozatban garantáltan a maximális megengedett fordulatszámig hagyja kipörögni a motort (kb. 7200/min.), a sportos vezetés élménye tehát hiánytalan. A sebességfokozatok egyébként a váltókar előrebillentésével vagy hátrahúzásával is kapcsolhatók, ha a volánnal éppen sok a dolgunk. S ez még mindig nem minden: CITY üzemmódba kapcsolva a váltó klasszikus automataként kezd dolgozni, és a mindenkori vezetési stílusnak megfelelő fordulatszámon vált magasabb vagy alacsonyabb sebességre. Hátravan még a fogyasztás ismert hármas mutatója (12,1/7,0/8,9 l/100 km), és a kocsi induló ára, amely az említett alapszereltségben 947 000 korona (vas)