A Renault Mégane GT határozottan a legélvezetesebb Mégane a piacon

Szerencsére beigazolódott, hogy volt mire örülnöm, az új Mégane GT-t vezetni ugyanis igazi élmény. Még akkor is, ha csak automata sebesség- váltóval rendelhető – kompen-zálnak a volán mögötti váltó-karok. A külsőt, a belsőt és a motort illetően a GT a Mégane kínálatának csúcsát jelenti.

A Mégane árjegyzékét böngészve kiderül, hogy a modellnek tulajdonképpen két csúcsváltozata van. Az egyik a Bose felszerelésű modell, amelynél több motorból és váltóból lehet válogatni, a másik pedig a GT, amely jelenleg kizárólag benzines turbómotorral és duplakuplungos EDC váltóval rendelhető meg. A lapzártánkkor érvényes árjegyzék szerint még nem volt biztos, mikortól lesz elérhető a legdrágább Energy dCi 165 EDC. Az előző felszerelést csak akkor éri meg megvenni, ha nagyobb teljesítményű dízelmotort keresnek, ugyanis egy gazdag felszereléssel, erős benzinmotorral rendelkező klasszikus Mégane-hoz nem kell több 15 ezer eurónál.

Épp a GT-n látni igazán, milyen fontos a szín. Ez az autó ugyanis fehérben túlzottan unalmas, az igazi énje a vérvörös metálfényezésben mutatkozik meg. Kicsit kár, hogy az utasteret nem lehet ehhez igazítani. A GT-t ugyanis kezdetektől fogva kék metálfényezéssel kínálják, s ehhez vannak igazítva az utastér kék elemei is. A kinti piros és a benti kék kombinációja pedig nem igazán illik, sőt zavaró.

Kényelem

A GT-ülések olyan feszesen megtartják az ember hátát, hogy még a legélesebb kanyarban sem mozdul el – ez volt az autóban az egyik legnagyobb meglepetés. A műszerfal is praktikus, a nagy vertikális táblagépre emlékeztető érintőképernyő sok embernek nem tetszik, ám szerintem ez a legfontosabb dizájnelem az autóban. Az, hogy az egyes funkciókat már nem annyira könnyű beállítani rajta, már más lapra tartozik. A digitális sebességmérő vagy fordulatszámmérő viszont tökéletes és sokkal pontosabb, mint a klasszikus kijelző. Egyébként a hátul utazók sem fognak panaszkodni, a hátsó ülések is kényelmesek.

Ami a biztonsági és asszisztens rendszereket illeti, a Mégane figyelmeztet a fenyegető ütközésre, rendelkezik adaptív sebességmérővel, van benne adaptív sebességtartó – negatívumairól a korábbi tesztben írtam –, head-up kijelző.

Erőforrás

Az 1,6-os TCe erőforrást kizárólag a GT-hez lehet megrendelni. A motor nagyon jól együttműködik a duplakuplungos EDC váltóval, ám a gyengéje a városi dugókban való araszolás. 1500 fordulatnál nagyon megugrik a forgatónyomaték, minek következtében az autó lassú tempóból való gyorsulásnál kissé rángatózik, a váltó alacsonyabb sebességeknél mintha rossz ütemben váltana. Ettől eltekintve normál és sportos üzemmódban egyaránt nagyon jól működik, észrevétlenül gyorsan vált, egy percig sem bizonytalan. Kár, hogy csak és kizárólag automatával lehet megrendelni, én személy szerint jobban díjaznám a manuális váltót – volán mögötti váltókaroknak köszönhetően ezt is túl lehet élni.

Az átlagfogyasztás elérte a 6,7 litert 100 kilométeren. Ha nagyon óvatosan vezettem, sikerült 5 alatti értékeket is elérni, sztrádán viszont a 7,2–8 litert is könnyedén elhasznál a motor. 140 km/órás tempóban, egyenes úton a fogyasztás 7,3 literen állandósult, a fordulatszám ilyenkor 3000 volt. A GT-t igazán azok fogják élvezni, akik azért versenypályára is ellátogatnak autójukkal. A 4Control négykerék-meghajtású rendszer előnyeit olyan nyúlósabb kanyarokban érezni, amikor a megszokottnál jóval gyorsabban haladhatunk. A GT-ben egyébként nem lehet kikapcsolni az ESP-t, s nem véletlenül, a könnyű autó ugyanis lejtőkön vagy kanyarokban nagyon gyorsan váratlan csúszásba kerülne. A GT határozottan az a fajta autó, amellyel bármilyen tempóban és módszerrel élvezet kanyarodni, gyorsulni, lassulni, élmény vezetni. Külön perverzió a Clióból örökölt rajtautomatika, amikor a volán mögötti váltófüleket egyszerre meghúzva, bal lábbal fékezve, jobb lábbal pedig a gázpedált letaposva, majd a féket gyorsan felengedve indulunk. A 100 km/órás sebességet 7,1 másodperc alatt éri el a szabványos adat szerint.

Összegezve és aláhúzva

A Mégane GT egy élvezhető sportautó, a legélvezetesebb Mégane, ám mégsem tökéletes járgány. Egyik előnye az ár/érték arány, a kényelmes ülések, a tetszetős dizájn. A felsorolt negatívumok sem tartoznak abba a kategóriába, mely miatt lemondanák a GT-ről. Sajnos mivel lassabb tempóban az EDC váltó rossz ütemben kapcsol, a Mégane egyszerűen nem kaphat tíz pontból tízet. Aki viszont az árjegyzékben a Bose felszerelés választékát nézegeti, annak határozottan ajánlom, hogy vessen egy pillantást a GT-re, s felejtse el azt, amit addig látott.